Doby Samu 1873. december 25-én született a Zemplén megyei Homonnán. 1892-ben Eperjesen érettségizett. 1896-ban rajztanári oklevelet szerzett az országos rajztanárképzőben.
1896-től 1902-ig a privigyei kegyes tanító rendi algimnáziumban helyettes, majd rendes tanár. 1902-ben innét helyezték át a ceglédi m. kir. állami főgimnáziumba.
Tanári munkásságáról keveset tudunk, de az biztos, hogy szigorú ember volt. „Szakjában kiváló, az ifjúságot szerető, kartársaival a megértő együttműködést ápoló tanár volt.” (Értesítő 1944-1945.) Fiatal korában remek társasági ember hírében állott, jó humorérzékkel megáldva. Értett, és beszélt a magyaron kívül még hat nyelven.
Az Országos Középiskolai Tanáregyesület, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Rajztanárok Országos Egyesületének rendes tagja, császári és királyi tartalékos hadnagy.
Mesterien festett. 1903-ban elkészítette Ferenc József császár életnagyságú képét, az olajfestmény a díszterembe került. Megfestette és az intézetnek adományozta Kossuth Lajos arcképét. E festménye jelenleg a gimnázium tanári szobáját díszíti.
Az életét teljesen kettétörte az első világháború. Mint tartalékos tisztet behívták katonának és Przemysl ostrománál hadifogságba került. Négy évet töltött Szibériában szörnyű körülmények között. Térdig megfagyott lábakkal került haza. 28 évi tanári szolgálat után, amelyből 22 évet a ceglédi gimnáziumban töltött, 1925. január 1-jén saját kérelmére nyugállományba vonult. 1945. március 3-án hirtelen ragadta el a halál. A Kálvária temetőben nyugszik felesége és fia mellett.
Mayer Péter 1891. december 21-én született Fiumében. Pedagógusszülők leszármazottja. Édesapja és apai nagyapja is tanító volt. 1914. június 27-én az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett művészeti és mértani rajz szakon középiskolai tanári oklevelet. 1914. augusztus 1-jétől 1918. november 19-ig tartalékos főhadnagyként részt vett az I. világháborúban. 1919. augusztus 19-én, mint volt tisztet a román megszállók Aradra vitték. Innen 1919. december 18-án tért vissza Ceglédre.
1919-től 1956-ig egészen nyugdíjazásáig tanított iskolánkban. A gimnázium volt első és egyben utolsó munkahelye. Szaktárgyain kívül egy és fél évig az olasz nyelvet is tanította. Éveken át alelnöke volt a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. 1922-ben Cegléden festő iskolát nyitott. Mint figuralista festő fejtette ki tevékenységét. „Régi vágású úriember volt, művész tanár. Rendkívül pedáns mind magára, mind a diákjaival szemben is.” – írta egykori diákja.
Jelenleg a gimnáziumban három festménye található meg, az igazgatói irodában Ries Ferenc főigazgató, az ének teremben Liszt Ferenc, a tanári szobában II. Rákóczi Ferenc képe.
1925. június 29-én avatták az iskola előcsarnokában az un. I. világháborús emlékművet. Az impozáns emlékmű terveit is ő készítette.1956. szeptember 1-jével 37 évi szolgálat után ment nyugdíjba. 1973. január 30-án 82 évesen halt meg. Budapesten a Farkasréti temetőben nyugszik.
Polgár Lajos 1911. március 25-én Budapest született. A Képzőművészeti Főiskolán 1935-ben szerzett középiskolai rajztanári diplomát. A II. világháborúban, mint karpaszományos tizedes, szakaszvezető harcolt. 1945. július 2-től 1947. június 26-ig fogságban volt a Szovjetúnióban az un. „Alesin” 53. lágerben.
1936. október 7-étől egy év kihagyással 1956-ig tanított Abonyban. 1956. szeptember 1-jével a ceglédi Kossuth Gimnáziumba kapott kinevezést. 45 évi pedagógusi szolgálat után, amelyből 25 évet iskolánkban töltött, 1981. augusztus 31-én ment nyugdíjba.
„Vidám, csupa szív, segítőkész, jó kollega volt. Nagy munkabírású, sokoldalú ember. Kedvességével, és ha kellett erélyes fellépésével mindenkit maga mellé állított. Nagyon értett a gyerekek nyelvén, könnyen meggyőzte őket. Szabadideje nagy részét az iskolának és diákjainak szentelte.”- írja egykori kollegája. Szerette a diákokat, kedvelte a hangulatos diákrendezvényeket, azokat maximálisan segítette. Évtizedeken át ő vezette a folyosón végig a ballagó diákokat. Ő készítette el a fordított napi beiktatási kellékek közül a láda, a címer festését, az esküszöveg írását. Keze munkáját dicséri az épület homlokzatán látható két allegórikus alak képének restaurálása is. Az épület 1970-es évekbeli átépítése során a tervező a már roncsokban fellelhető szecessziós belső festést nem kívánta visszaállítani, a falakra fehér meszelést írt elő. Lajos bácsi önként jelentkezett, hogy a meglévő motívumok alapján újrafesti az épület belső díszítését. A kupola eredeti dekorációjából semmi nem maradt. Ezt neki kellett megtervezni és elkészíteni. A díszfestés 1980-ra lett készen, és ma is hirdeti Polgár Lajos tanár úr rajztudását és önzetlenségét. 1994. november 18-án halt meg, az abonyi nagytemetőben nyugszik.
