S hogy mennyire van jelen az intézményben ez idő alatt a lucázás? A magyar néphit szerint kétféle Luca van, a jó és a rossz (boszorkány). Luca megbünteti azokat, akik a neve napján dolgoznak. Népmeséinkben, hiedelemmondáinkban gyakran fordul elő a boszorkány. Ez az alkalom jó arra, hogy tudatosítsák a gyermekekben, hogy boszorkány nincs, ez a félelem az emberek tudatlanságából fakadt régen. Ők sem láttak soha, csak elképzelték. Ezért készítenek velük például kukoricacsuhéból boszorkányt, hogy lélekben megbékéljenek e misztikus lénnyel. Luca napját megelőzően egy egész téma hetet foglalkoznak a jeles nappal és a máig élő népi szokásokkal, hagyományokkal. Luca-pogácsát készítenek a gyerekekkel, ami különféle jósló tevékenységekkel van összefüggésben. Csak egyetlen egy pogácsába rejtettek el egy fémpénzt. Akinek a luca-pogácsa jut, az szerencsés lesz a következő évben. Luca cédulákra írják 12 fiú nevét a lányok és Luca-nap után egyesével, jelképesen bevetik a tűzbe. Az utolsó mutatja a jövendőbeli férj nevét.
Luca-búzát ültetnek és megfigyelik a növekedését, ami utal a jövő évi termésre. Ha szép lesz a búza, magas szárba szökken, jó termést jelent. Ilyenkor napkorongot is fonnak, mert a fény kell a földbe hullott mag szárba szökkenéséhez, s egy úttal megtanítják a gyerekekkel az ősi foglalkozások egyikét, a kosárfonást. A fiúkkal Luca széket csinálnak, ami 13 féle fából készül karácsonyra, aki rá áll az éjféli misén meglátja a falu boszorkányait. Mivel lassan készül innen a mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke”. A múltban a fiúk jártak kotyolni-lucázni. A Luca-naphoz fűződő dramatikus játékokat szívesen játsszák a gyermekek. Ennek a megelevenítése a középső csoportosok Luca napi játszója, amit egy-két heti előkészület előz meg, amikor az előbb említett szokásokat tapasztalhatják meg, élhetik át, tovább élhetik a magyar hagyományokat. Az óvodában, ez a fajta nevelőmunka 1998-tól folyik a néphagyomány éltetésének szellemében. 2012 óta, mint katolikus óvoda van jelen a város életében.
