– Mennyivel másabbak az egyetemi elvárások, mint a középiskolások?
– Az elvárások ködösebbek, ha lehet így fogalmazni. Az órák kétszer olyan hosszúak, mint a középiskolában. Szinte csak a tanár előadására hagyatkozhatom, még tankönyveim sincsenek. Ehhez mind idő kell, míg megszokja az ember.
– Hogy érzed magad az egyetemen?
– Az ELTE nagyon sokszínű egyetem. Sokféle személyiséggel találkozhatsz, mind a hallgatók, mind a tanárok szempontjából. Érdekes előadásokat hallgatok, legfőképpen a proszemináriumaimat szeretem.
– Hogy érzed, jól döntöttél-e mikor a Közgázba jöttél?
– Én nem egyből általános iskola után kerültem a Közgázba. Egy másik ceglédi szakközépiskolában tanultam két évig. A Közgázban az a legjobb, hogy a humán tantárgyak nem szorulnak háttérbe a szakmai tárgyak miatt. Az előző középiskolámban ezt nem így éreztem, és kezdett megkopni a magyar iránti szeretetem. A Közgázban eltöltött három év nélkül, úgy érzem, most nem lehetnék magyar szakos egyetemista, így elég sok mindent köszönhetek a Közgáznak és a tanáraimnak.
– Mit üzennél azoknak, akik idén, vagy a közeljövőben készülnek továbbtanulásra?
– Mindenki oda jelentkezzen, ahova szeretne, hisz – bár az érettségi most még nehéznek tűnik – egyáltalán nem biztos, hogy az adott szakra nem veszik fel őket. Remélem, sokan élnek idén a lehetőséggel, hogy emelt szintű érettségit tehetnek!
