A piacon jártam, kijövet a kerékpár tárolónál jó ismerősöm Ungvári Sándor állt és nézte a kerékpárját. Kérdeztem: nem tudod tán kinyitni a zárat?– Dehogy, itt várakozom már 20 perce. – mondta Sándor. – Képzeld a hátsó kereket szoktam lezárni, de mikor kijöttem az első kerék is oda volt zárva a tároló vasához.
Mellette egy ugyanolyan bringa viszont egyáltalán nem volt lezárva: a tulajdonosa tévedésből Sándor kerékpárját zárta le. Két zár is biztosította, hogy el ne lopják Sándor kerékpárját. Még beszélgettünk egy darabig, a másik bicikli tulajdonosa még mindig nem jött meg. Nem tudom a kényszervárakozás meddig tartott, de Sándor horgász lévén gondolom higgadtan és nyugodtan kezelte e furcsa helyzetet. Ez a helyzet a sietségnek és a szórakozottságnak tudható be. Remélhetőleg békésen oldották meg.
Józsi bá’
