Elhunyt Dr. Kerek Mária Magdolna gyümölcsnemesítő, aki 55 éven át dolgozott a Ceglédi Gyümölcskutató Intézetben és 17 államilag elismert gyümölcsfajta előállítása fűződik a munkásságához.
Makón született 1940. május 9.-én. Általános- és középiskoláit ebben a városban végezte.
1960 novemberében Kecskemétre került a – hazánkban elsőnek indított – Mathiász János Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba. Ott a második évfolyamon volt a gyümölcstermesztés óraadó tanára Nyujtó Ferenc, a jól ismert kajszinemesítő. Hívására került 1962-ben a – több névváltozást és átszervezést megért – jelenleg Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomás néven működő nemesítő intézménybe.
Itt lehetősége volt beiratkozni a Kertészeti Főiskola levelező tagozatára. Diplomáját 1970-ben kapta meg a közben Kertészeti Egyetemmé vált intézményben, 1982-ben pedig ugyanitt kertészettudományi doktor címet szerzett. Disszertációjának címe: A kajszibarack és a szilva érése, valamint a befőttkészítés összefüggése.
Nyujtó Ferenc mellett részt vett az új fajtaelőállítás három módozatában: a nemes fajták táj- és klónszelekciójában, honosításában, a keresztezéses nemesítésében, valamint az alanyfajták szelektálásában. Közreműködött a Ceglédi bíborkajszi (1967), a Ceglédi óriás (1971), a Mandulakajszi (1982), a Bergeron (1987), a Ceglédi arany és a Ceglédi kedves (1994) nemes fajták, valamint a C.162, a C.359 és a C.679 mirobalán (1994) alanyfajták előállításában.
Nyujtó Ferenc nyugdíjba vonulása után a kajszibarack nemesítés vezetését 1988-ban vette át és közreműködésével állami elismerést kapott a Roxána (2008), a Ceglédi napsugár, a Nyujtó Ferenc emléke (2009), a Ceglédi gömbölyű, a Ceglédi szilárd (2011), a Ceglédi zamatos (2015) , a Ceglédi bájos és a Bukurija (2019) kajszibarack fajta.
Fontosnak tartotta a ceglédi nemesítésű kajszibarack fajták széleskörű elterjesztését a hazai termesztők körében, számos kihelyezett kísérletet létesített országszerte. Ismert és elismert szaktekintélye volt a magyar gyümölcskutatásnak, gyümölcstermesztésnek. A Magyar Növénynemesítők Egyesülete 1997. évben tiszteletbeli tagjává választotta.
Az 1985. évben a Magyarországon megrendezett VIII. Nemzetközi Kajszibarack Szimpóziumnak aktív szervezője volt. Széleskörű nemzetközi kapcsolatokat épített Európa számos országával. Eredményeit hazai és nemzetközi előadásokon, szakcikkekben, szakkönyv fejezetekben ismertette.
Szakmai munkája elismeréseként az „Intézet Kiváló Dolgozója” kitüntetést 1976. és 1984. évben, Miniszteri Elismerő Oklevelet 2000. évben, Újhelyi Imre díjat 2002. évben kapott. 2008. évben Fleischmann díj kitüntetéssel került elismerésre nemesitői életműve.
Nyugdíjba vonulása után is részt vett a Kutató Intézet valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Ceglédi Kihelyezett Csonthéjas Nemesítési Tanszékénekének munkájában, előadások tartásával, gyakorlatra érkező hallgatók oktatásával és konzulensként gyakran segítette a diplomázókat szakdolgozatuk elkészítésében.
Munkáját hittel, szakmai szeretettel és precizitással végezte, mindig elismerve a közreműködő asszisztenseket és fizikai dolgozókat. A magyar nyelv ápolása jelenvolt mindennapi munkájában. Anyanyelvi lektorként munkatársait is oktatta, segítette. Karitatív közösségi ember volt munkahelyén és magán életében egyaránt. Mi, akik évtizedeken át munkatársai lehettünk, szerettük, tiszteltük és feltekintettünk Reá.
Február elején Ceglédre vártuk a feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálatára, érkezése helyett megrendítő hírt kaptunk dr. Kerek Mária Magdolna eltávozott örökre.
Emlékét megőrizzük. Nyugodjon békében.
Dr. Erdős Zoltán ny. intézetigazgató
