Cegléd református város, Nagytemploma uralja a főteret. Elhunyt díszpolgáraink többsége a Református öregtemetőben nyugszik. Ezt mondjuk. Ugyanakkor mára lehet, hogy katolikus vagy az összes keresztény hittestvéreinkkel együtt is kisebbségbe szorulunk, ha a vallás és a közélet valahogyan érintkezik.
Született egy szép terv arról, hogy jelenkori kereszténységünket is megmutathassuk. A Dugovics utca elején egy névtelen, mondanivalóval nem terhelt, kicsit elhanyagolt zöldterület található, amely gazda után kiált. A Közösen a Régió Fejlődéséért Egyesület felkarolta az elképzelést és egy városi pályázat keretében benyújtott egy szép tervet, ami a következő pilléreken nyugszik:
- a park maradjon meg parknak és a rendezési tervből töröljék északi részének ipari jellegét,
- itt kaphassanak helyet olyan szabadtéri alkotások, melyek a keresztény életszemlélethez kötődnek, vagy vallási ihletettségűek,
- egyik felekezet se sajátítsa ki a területet,
- maradjanak meg a fák és ültessünk még több növényt.
A Ceglédi Panoráma elsőként közölheti az indulónak szánt alkotás makettjét szemből fotózva. Blaskó Sándor alkotása a vérével fiókáit tápláló pelikánt ábrázolja, ami Istent magát szimbolizálja. A keresztyén szimbólumok nagy része még az őskeresztyén időben alakult ki. Arra használták ezeket a jelképeket, hogy segítségükkel ábrázolt formában is bizonyságot tegyenek a hitről, amit szóban is megvallottak. A középkori keresztyén szimbolikában vált az önmagából tápláló pelikán Jézus Krisztus jelképévé. Krisztus önfeláldozását szimbolizálja, aki a saját vérével menti meg a bűnös embert, miként a pelikán az éhező gyermekeit.
A témában készült tanulmányt a helyi lelkészek véleményezték és támogatják az alapgondolatot. Sikerült keresztény összefogást teremteni az induló alkotás köré, mivel a szimbólum, amit használ megjelenik a helyi református óvoda címerében, de a Magyarok Nagyasszonya Kápolna udvarán is található már pelikán szobor Melocco Miklóstól.
Szlaukó-Bobál Orsolya evangélikus lelkész véleményezését példaként külön is ki szeretném emelni a tanulmányból: „Mindig öröm számomra, ha fejlődik a város, ha tereket, parkokat újítanak fel vagy valamilyen célra használunk fel kiaknázatlan területeket. Az imatér kialakítása számomra három szempontból is nagyon pozitív ötlet. Először is missziós küldetése van, hiszen sokan vannak, akik nem vallásosak, a hitük megvan, de nem gyakorolják vagy valamilyen okból nem járnak templomba. Így egy szabad téren lehetőségük lesz a hittel, vallással találkozni vagy akár Isten „szabadtéri templomában” elcsendesedni, gondolkodni. Az egyházak sajnos bezárkóznak, egy imatér, egy „szabadtéri templom” pedig lehetőséget ad arra, hogy az egyház kifelé nyisson, a város azon lakói felé is, akik jelenleg nincsenek jelen a vallásos közösségi életben. A második, hogy az imatér megvalósulása ökumenikus összefogás, ami még inkább mutatja, hogy mennyire fontos minden felekezetnek együtt gondolkodnia és bizonyos ügyekben összefognia. A harmadik pedig, hogy a nyüzsgő, zajos térben, Cegléd városában is jó kezdeményezés egy nyugodt, csendes, imádságra, gondolkodásra, elcsendesedésre ösztönző hely.”
A témában elég erős vitát próbáltak provokálni a közösségi médiában és olyan gondolatok is megfogalmazódtak, miszerint: „Elég sokan vagyunk a városban ateisták, akik tiszteletben tartjuk, illetve elfogadjuk mások világnézetét, de nem szeretnénk, ha a várost az eddigieken túl további vallási jelképekkel, szimbólumokkal bővítenék.”
Bízom benne, hogy a képviselőtestület, illetve polgármester úr engedélyezi legalább az induló alkotás felállítását és a hamarosan megjelenő városi pályázaton az egyesület már indulhat. Dr. Ferenczi Norbert önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját ajánlotta fel a „Pelikán” megformálásához. Ez valószínűleg csak az időtálló tölgy alapanyag beszerzéséhez lesz elegendő, de hiszem, hogy a további források is meglesznek.
Kocsó Tamás
