Augusztus 20-án meghitt ünnepségre került sor az Ipartestület épületénél. N. Tószegi Miklós emléktábláját avatták fel, aki tősgyökeres ceglédiként sokat tett a város közösségéért. Több mint tíz egyesület aktív tagja volt.
A rendezvényt Spindelbauer Attila nyitotta meg. Obrácz-Nagy Ágnes ünnepi megemlékezésében felidézte Tószegi Miklós munkásságát:
„Az apa, a társ, a barát, a kolléga, aki önzetlenül tett a közösségért, aki nem a dicsőségért dolgozott, hanem azért, hogy átadja a benne rejlő értékeket a körülötte élőknek, a felnövekvő generációknak. Sokat emlegette nagyapja, hozzá intézett szavait: „Kisfiam, jól jegyezd meg, amit most mondok: Te nemes ember vagy, szeresd a hitedet, a munkádat és a hazádat!” Nemes Tószegi Miklós ennek – az itt jelenlévők emlékezete szerint is – eleget tett.
Szerette munkáját – bár az életének stációi nem biztos, hogy kellő alapossággal mutatják be a porhüvelyben meghúzódó szellemet, mégis fontos megemlíteni, hogy a hatvanas évek végétől milyen sok területen végzett kiemelkedő munkát:
A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályai Országos Választmánya által rendezett csillagászati levelező tanfolyam I.-II. fokozatából kiválóan vizsgázott, és sok alkalommal vitte tudományát az érdeklődő diákok elé vetített képes és diafilmes előadások keretében. Meglátásom szerint ez volt az egyik fontos kapcsolódási pontja a gyerekekkel, akiknek visszaemlékezéseit óriási szeretet övezi. Engedjék meg, hogy idézzek egy-két gondolatot:
„Az idő múlásával sajnos az emlékek kissé elhalványodnak. Viszont a diavetítések, a közös kirándulások, a zongoraórák sosem fognak feledésbe merülni. Vigyázz Magadra odafenn Miki bácsi!”
„Miklós Bácsi művelt, jóságos ember volt, mint egy nagyapa. Pici koromtól sokat foglalkozott és játszott velem. Sokat bejártam hozzá a Sportmúzeumba, melynek 5 évig vezetője volt. 2004-ben volt a csodálatos csillagászati esemény, a „Vénusz átvonulása a Nap előtt”. A Szabadság téren felállított nagy távcsővel csodálhattuk meg, ahol nagyon sok érdeklődő figyelhette ezt a ritkán látott eseményt. Általa sok szép élményt kaptam, amire még ma is szeretettel emlékszem.”
Azt hiszem, ha valaki ilyen emlékeket hagy a gyerekek lelkében, az már felér egy sikeres élettel.
Szintén a hatvanas évektől volt tagja a Filmklubnak, a Bélyeggyűjtő-, és az Éremgyűjtő Körnek, de szerteágazó érdeklődési köre okán a Városvédő és Szépítő Egyesületben is aktívan szerepet vállalt. A városi Pantheon 1986-os megvalósulása is nagyban köszönhető az ő munkájának. A Turini 100-as Múzeumbaráti Kör tagjaként rendszeresen részt vett a megemlékezéseken, ápolta a városi hagyományt. 1992-ben megnyitotta kapuit a ceglédi Sportmúzeum, melynek 2000-től, haláláig vezetője volt. Lelkiismeretes, szorgalmas munkájáért több alkalommal részesült elismerésben.
1997-ben megalakult a Cegléd és Vidéke Unghváry László Borrend, mely szervezet rendezvényeinek megvalósításában szívvel-lélekkel dolgozott.
Nemes Tószegi Miklós aktívan igyekezett tenni a közösségek létrehozásáért, azok életben tartásért. Példa lehet ez mindannyiunknak ezekben a nehéz időkben, amikor a közösségek olyan könnyen szakadnak, amikor az emberek egymástól távol, elszeparáltan élik életüket.”
Végezetül Péntek Zoltán, Tóth Árpád: Lélektől lélekig című versét szavalta el, majd a család, a Városvédő és Szépítő Egyesület és Füzes Szilárd koszorút helyeztek el az újonnan avatott emléktáblánál. Befejezésként a szép számú jelenlévők megalakították a Tószegi Miklós emlékét megőrző, ápoló társaságot.
KI
