Ceglédi volt a labdarúgás Paganinije

1915. december 27-én született – vasutas családból – Cegléden és az itteni MOVE-ban ismerkedett meg a labdarúgással. Kivételes tehetségéről már ifjú kortársai ámulattal regéltek. A Széchenyi úti, jó svádájú legény az Újpest játékosaként, nem véletlenül volt 1938-ban világbajnoki ezüstérmes válogatottunk tagja és játszott az Európa válogatottban is.
Ceglédről, látva a Zsengellér fiú adottságait, családi „unszolásra” már korán – 16 évesen – Salgótarjánba igazolt, ami csak „ugródeszkának” számított a sportpályafutásában. Az Újpesti FC 1936-ban tárt karokkal fogadta a „született” tehetséget. A ceglédi fiú nem volt hálátlan, az ott eltöltött évek során számtalan hazai és nemzetközi siker kötődik a nevéhez.
1936-1947 között 39 válogatott mérkőzésen 32 gólt lőtt. Az Újpest csapatával négyszer nyertek bajnokságot, Zsengellér Gyula ötször volt (!) gólkirály. Az ellenfelek rettegtek a szenzációs kétlábas belső csatártól, aki „Ábelnak” becéztek a sport világában. Volt két olyan bajnoki év, amikor 56, illetve 51 góllal terhelte meg az ellenfél kapujának hálóját. 1939-ben és 1945-ben Európai aranycipős játékosnak választották a gólerős csatárt.
Kivételes technikai tudás, taktikai érzék, ötletes, magas fokú irányító készség és gólképesség jellemezte játékát. A nemzetközi sajtó és szakmai kritikusok a labdarúgás Paganinijének titulálták az egykori ceglédi fiút.
1938-ban erőssége volt a Párizsban világbajnoki ezüstérmet szerző válogatottnak. A VB góllövő listáján a második volt öt góllal a kontinens legjobb csatárai közé sorolták, nem véletlenül lett tagja az Anglia ellen játszó Európa válogatottnak. 1935-ben a Főiskolai Világbajnok magyar csapat tagja, az UTE-vel pedig Közép Európai Kupát nyertek 1939-ben.
Egy nemzetközi felmérés szerint a XX. század legjobb góllövőinek sorában Puskás Ferenc, a brazil Pelé után Zsengellér Gyula volt a harmadik a rangsorban. Minden idők bajnoki góllövőinek a sorában 423 góllal Puskás a harmadik, Schlosszer a hatodik és Zsengellér a nyolcadik a világon. Díjainak remekei a Ceglédi Sportmúzeumban megtekinthetőek.
1947-ben – kivételes érdemeire való tekintettel – engedéllyel Olaszországba szerződött, ahol azt AS Róma játékosa lett, itt 34 bajnoki mérkőzésen szerepelt. Játszott még az Anconában, valamint Kolumbiában is két-két évet. Később több országban vállalt edzői megbízatást, majd végül Cipruson telepedett le.
Ceglédet egész életében hálával emlegette és szívesen emlékezett vissza gyermekkorára. 1995-ben járt utoljára a városban, amikor 80. születésnapja alkalmából Kárteszi István polgármester fogadta és köszöntötte a legendás hírű labdarúgót. 1999. március 29-én halt meg Cipruson. A Ceglédi Önkormányzat döntése értelmében, a Városháza udvari panteonjában márvány emléktábla őrzi Zsengellér Gyula emlékét.