– Nagy vihart kavart a járások felállításáról szóló törvénytervezet, mely szerint Cegléd és Nagykőrös közös járásba kerülnek ceglédi központtal. Ön hogyan fogadta a tervezetet?
– Nagykőrösön minden adott arra, hogy járásközpont legyen – van bíróságunk, ügyészségünk, földhivatal, rendőrség és sorolhatnánk… Többek közt írtam az államtitkár asszonynak, hogy szeretnénk, ha önálló járásként működhetnénk. A törvény még nincs elfogadva, tehát egyelőre semmi sem végleges, de ha a jelenlegi állapotában kerül a Parlament elé, módosítást fogok benyújtani. Városom, valamint Kocsér, Törtel és Nyársapát polgárai érdekében és nem Cegléd ellenében akarunk járásközpont lenni. Nem szándékom rivalizálni Cegléddel, sőt úgy gondolom Ceglédnek, a ceglédieknek is jobb, ha például az ügyintézések során nincs még plusz 30 ezer ember, hiszen így adott esetben rövidülhetnek a várakozási idők.
– Ön régóta lelkes szószólója Nagykőrös Pest megyéből való kiválásának. Most hol tart az ügy?
– A jelen helyzet úgy áll, hogy a törvényi lehetőségeket szeretnénk kihasználni, vagyis népszavazás útján lehet megyét váltani. Nem kérdés, hogy jobb helyzetbe kerülnénk, ha nem a központi régióba, hanem a dél-alföldibe tartoznánk, akár az egész kistérséggel együtt. Egyrészt mindössze 15 km-re lenne a megyeközpont, annak minden szolgáltatásával, előnyével együtt. A jövőbe tekintve munkahelyteremtés és a fejlesztések esetén, a pályázatok tekintetében is a központi régióba való tartozás csak hátrányt jelent nekünk, mivel a támogatási intenzitás itt nagyon alacsony. Nálunk már most is fél Nagykőrös Kecskemétre jár dolgozni, mert ott van munkahely. A vállalkozások teljesen logikus módon ott telepednek le, ahol több támogatást tudnak igénybe venni. A megye- és régióváltással itt is lennének beruházások és ez munkahelyeket jelentene a városnak.
– Nagykőrös látványosan fejlődik, beruházások tömkelege valósul meg pályázati forrásból és ön panaszkodik. Hogy van ez?
– Nem panaszkodom, hanem az újabb előrelépési lehetőségeket keresem. Vallom, hogy aki megáll a fejlődésben az visszafelé halad. A mostani fejlesztések titka, hogy amikor polgármester lettem tervek sorát készítettük, felkészültünk, hogy az öt évvel később megnyíló EU-s támogatások pályázataira már készen álljunk. Így valósult meg a most befejeződő 6,8 milliárdos szennyvízberuházás, a főtérfelújítás, melyre 700 milliót nyertünk, 400-at pedig nekünk kellett hozzátenni. Sok település panaszkodik, hogy nincs pénz, kevés a forrás. Én azt mondom inkább a felfelé mutogatás helyett magunkba kellene nézni, hogy be merjük-e vállalni a döntéshozatalt a népszerűtlen intézkedésekben. Nem szimpatikus adót emelni vagy bevezetni, mint mi az építményadót. Ugyanakkor láttuk, hogy mennyi előnye van. Hiszen a bevételen kívül, inspiráljuk is a laktanya, konzervgyár épületek tulajdonosait, hogy vagy csináljanak valami termelő beruházást, vagy adják el, vagy bérbe olyannak, aki tud vele kezdeni valamit. Örülök, hogy ebben az irányban el tudtunk mozdulni. A másik hogy a közüzemi díjakat úgy állapítjuk meg, hogy nem a város pumpálja a pénzt a kötelező feladatok ellátásába. Persze érezni kell, hogy mennyi a lakosság teherbíró képessége, de én úgy látom Nagykőrösön a nem népszerű intézkedéseket is elfogadta a lakosság.
– És a költségvetés, hitelek?
– Nincs anyagi gondunk, persze a fejlesztések egy része hitelből valósult meg. Évi 130-150 milliót kell kamatra, tőketörlesztésre kiadnunk, de ezzel szemben a helyi adóbevételünk a gépjárműadóval együtt mintegy 900-950 millió forint. Most egy milliárd az adósságállományunk, tehát ha kell, bármikor tudunk egy kedvező pályázatra önerőt felmutatni.
– A ceglédi fürdőbe a város rengeteg pénzt pumpál, a nagykőrösi is önkormányzati beruházásban valósult meg?
– Mi nem ugrottunk bele a fürdőépítésbe, nagyon óvatosak voltunk. Inkább vállalkozói tőke bevonásával építtettük meg a strandot, így a működtetése nem terheli a városi költségvetést. Igyekeztünk csak olyan beruházásokat megvalósítani városi pénzből, amelyek fenntartása nem jelent többletkiadást. A csónakázótó, a piac első üteme, a kerékpárút, a vasútállomás előtti tér felújítása nem emészti a pénzt.
– Mit gondol, egy település eladósodásában vagy fejlődésében súlyponti szerepe van a polgármesternek, vagy ezt külső tényezők, például a gazdasági környezet határozzák meg? Ön hogy értékeli mint polgármester a saját szerepét?
– A döntéshozóknak nagy szerepe van, így a polgármesternek is, mert mögötte áll egy apparátus, egy gépezet. Az összefogás, az együttműködés elengedhetetlen, a sikerhez kell a bizalom és az, hogy mindenki szívből végezze a saját feladatát. Személy szerint keresem az előrevivő lehetőségeket, de mások jó elképzelései mögé is oda tudok állni, amit csak el tudok érni a városom számára, megteszem. Utóbbi kapcsán van, aki hibaként rója fel nekem, hogy ezt másoktól is elvárom. Nem tudom a mindent tagadásból fakadó kötözködést elviselni, szerintem ez a kapacitásbeli gyengeségre vezethető vissza. Én az összefogásban hiszek, de nem vagyok bratyizós, hátbaveregetős, jópofizós polgármester. A város polgárainak érdekét szolgálom, és aki ennek útjában áll azzal nem igazán tudok barátságot kötni. Azokat viszont nagyon tudom becsülni, akik beállnak, és egy irányban húzzuk együtt a város szekerét.
– Mi motiválja?
– Az, hogy tősgyökeres nagykőrösi vagyok és szeretném, ha a település tényleg előrehaladna, hogy a gyermekeinknek, unokáinknak jobb legyen. És ez nem egy szlogen.
– Még csak két év múlva lesz a választás, de tudható, hogy a körzethatárok átírása után a megye 12-es körzetébe tartozik majd két város Cegléd és Nagykőrös is. Mindkettő élén fideszes polgármester-országgyűlési képviselővel. Mit választana a polgármesterséget vagy a képviselői széket?
– Már négy ciklus óta vagyok képviselő, először kisgazda színekben, majd Fidesz támogatással. Először 4 évig kormánypárti politikusként, majd 8 évig ellenzékben, és most újra kormánypárti képviselőként. 2002 óta a polgármester választásakor a nagykőrösi polgárok folyamatosan megtisztelnek bizalmukkal, így ezen feladatokat is elláthatom. Én úgy látom nem volt hátrány a két pozíció egyszerre való betöltése. Most ez a lehetőség megszűnt. Két év hosszú idő, de ahogy mondani szokták, ha most lenne a választás én a polgármesterséget választanám, mert abban sokkal kreatívabb lehet az ember. Egyébként meg soha nem reszkettem a pozíciókért. 1998 és 2002 között képviselőként még dolgoztam a szakmámban, reggel kimentem a tehenészetbe, aztán mentem a Parlamentbe. Büszke vagyok rá, hogy többször is megtiszteltek Nagykőrös és a választókörzet polgárai bizalmukkal, megtiszteltetés őket képviselni az országgyűlésben és büszke vagyok arra is, hogy immár egy évtizede szolgálhatom Nagykőröst, mint polgármester.
– Van-e amit polgármesterként elcserélne Cegléddel?
-Szívesen elcserélném a ceglédi ellenzékkel a nagykőrösit. „Lehet, hogy csak a szomszéd legelője zöldebb”, de úgy látom, hogy Cegléden – és Kecskeméten – sokkal intelligensebb, együttműködőbb az ellenzék. Nem olyan mocskolódó, lejárató, hazudozó, feljelentgető, mint itt Nagykőrösön. Itt nincsenek érveik, csak a botránykeltés, kötözködés szerepel az ellenzéki eszköztárban. Ugyanakkor bíztató és a jövőre nézve pozitív, hogy a józan eszű többség eddig is és remélhetőleg ezután is a mi értékteremtő, értékmegőrző, eredményeket felmutató, a városnak stabil működést garantáló oldalunkon áll.