A szülők tehát szüntelenül gyermekük rendelkezésére állnak, de nem azért, hogy minden kénye-kedvének eleget tegyenek. Az igazi szolgálatban az kell, hogy vezéreljen minden szülőt, hogy mi válik gyermeke javára. Pillanatnyi kívánságainak teljesítése nem feltétlenül fejezi ki szeretetünket.
Óvakodjunk attól, hogy szívességeinkkel manipulálni próbáljuk gyermekeinket. Nagyon könnyen beleeshetünk ebbe a hibába, mert gyermekeink semmire sem vágynak jobban, mint ajándékainkra és segítőkészségünkre. De ha mindent megteszünk helyettük és elhalmozzuk őket ajándékainkkal, önállótlanok és önzőek maradnak.
A szülők szolgálatkészsége mintaértékű a gyermek számára, és megtanítja a felelősségvállalásra. Amikor szeretetünket a szívességek nyelvén fejezzük ki és segítünk neki abban, amit ő még nem tud egyedül elvégezni, példát mutatunk számára. Arra neveljük, hogy odafigyeljen másokra és segítőkész legyen, hiszen ez a nevelés legfőbb célja. A gyermekünknek nyújtott segítséget mindig az életkorához kell igazítanunk, vagyis azt kell megtennünk, amit ő maga még nem tud elvégezni.
A valódi szeretetből fakadó szívességek a legtöbb gyermekre mély benyomást tesznek, de vannak, akik számára a szolgálat cselekedetei bizonyítják legmeggyőzőbben szüleik szeretetét. Ha gyermekünk elsődleges szeretetnyelve a szolgálatkészség, akkor sem kell minden szavára ugranunk, de fel kell ismernünk azokat a kéréseit, melyek mögött szeretetvágya áll. Minden kérésére meggondoltan és szeretetteljesen kell válaszolnunk.
Türelmes és szeretetteljes szolgálatot kívánok: Hortiné Márkus Zsuzsanna tanítónő
