– Igaz ez? Benne vannak a ceglédi reformátusok az önkormányzati vagyon – amint egyesek fogalmaznak – „egyházi kezére való átjátszásában” ?
– Igaz. De nem igazán állami kezdeményezésről van szó. Hetedik éve vagyok ceglédi lelkész, s körülbelül 5 éve nézegettük az óvodának alkalmas épületeket, többször felkerestük a polgármestert, nem adna-e át intézményt. Tavaly igent mondott, persze ezek sem voltak egyszerű tárgyalások. Volt olyan ajánlat, amire nem lehetett igent mondani, nem mi válogathattunk. Végül két kisebb óvoda indulhatott 2011 szeptemberében református fenntartással. Középiskola ügyben hasonló utat járunk, iskolaigazgató, lobbisták, lelkészek 5-6 alkalommal kértük már Pest megyét eddig is, s most Dr. Tarnai Richárd, aki nagycsaládos édesapaként igen jó ember hírében áll, ismeretlenül is megértette mit szeretnénk.
– Mit szeretnének?
– Én azt tudom elmondani, én mit szeretnék. A mi gyülekezetünkben, rengeteg a gyerek, a nagycsaládos. Olyan értékeket hordozunk, amit kár lenne féltve őrizni mások szeme elől. Manapság, amikor gondolkodni szinte bűnnek számít, a gyökereinket illik elfelejteni. Szeretném, ha Cegléden sikerülne egy történelmi kollégiumot alapítani, ezt az intézményi formát a mai jogszabályok és a köztudat Többcélú Közoktatási Intézményként ismeri. Sárospatak, Debrecen, Kecskemét nagy iskolái mindig megtartó erőt képviseltek, s most valami csoda folytán olybá tűnik, megalapozhatjuk ezt Cegléden is. Ez még közöttünk is egyeztetések tárgya, azért mondom, hogy én szeretném. Az viszont biztos, hogy a ceglédi reformátusság akarja a középiskolát, s ezt egy közös gazdálkodású intézményben kívánja megvalósítani, ahol mindhárom gyülekezet érdekei képviselve lesznek, mindenki belelát az ügyekbe. Szeretném alátámasztani azt a szóbeszédet, hogy az „egyház jobb fenntartó”. Hiszen nekünk is vigyázni kell, ez a hirtelen növekedés ne legyen – ahogy mondják – a város „legjobb” általános iskolájának kárára, Arany Zsoltnak ott még sok feladata van, udvarbővítés, tornaterem építés…
– Nem fog ez felháborodást kelteni a városban?
– Van, akiben biztos fog, de az óvodaátvétel sem igazán keltett általános megbotránkozást. Lassan azok is megbánják, akiket ilyen gondolatok foglalkoztattak. Persze volt egy kis feszültség, megfelelési kényszer, de ezt felülírja az, hogy közvetlenül kapja a dicséretet, elismerést a munkájára a gyerek, a nevelő. Úgy tűnik, a középiskola is látja már a lehetőséget, a kihívást ebben a változásban. Nehéz, hogy erről nem lehet még nyíltan kommunikálni, hiszen van előírt törvényes folyamat.
– Miért éppen a Török János Szakközépiskola?
– Valóban a gimnáziumnak vannak református gyökerei, Dobos János lelkész azonos nevű mérnök fia kezdeményezte az indítását, az ő adománya volt az induló tőke, a könyvtáruk, országosan elismert vallástanárai voltak, püspök, teológiai professzor ült a padokban… Ez egy politikai döntés, a helyi Fidesz ezt támogatja. De végül is az elmúlt évek fűtésszámlái, fizetés elmaradásai után leginkább a Töröknek van szüksége “áldásra”. S ha jobban megnézzük leginkább a mezőgazdaság és az egészségügy illik bele a mi egyházunk profiljába.