Valószínű, hogy nem vagyok egyedül azzal, hogy a növények látványát terápiaszerűen alkalmazom, mert a kertészet munkatársai – felismerve a 21. századi ember krónikus természethiányát – szinte sportot űznek abból, hogy felvidítsák és pihentessék a szemet, testet, lelket. Tanúsíthatom, hogy az évek alatt kialakított szemet gyönyörködtető újdonságok nem csupán esztétikai látványként, de lélekgyógyító orvosságként is hatnak.
A halastó a bejáratnál, benne méltóságteljesen úszkáló halacskákkal régóta kedvence gyereknek-felnőttnek. A legkisebb látogatókra gondolva a kertészet sarkában mintadarabként is funkcionáló játszóteret is kialakítottak. Míg szüleik vásárolnak, nézelődnek addig ők a hintákon, mászókákon és az óriási homokozóban múlatják az időt. A kisebbek vagy félénkebbek pedig a fedett részben létrehozott játszósarokban különböző színezőkkel, kirakókkal, gyerekkönyvekkel és újságokkal foglalhatják le magukat.
A kertészet munkatársai azonban most már a felnőttekre is gondoltak. A fedett üvegházban újonnan kialakított kávézó és büfésarok lehet a magamfajta kertészetturistának a felfrissülés helye, ahol egy capuccino és némi rágcsálnivaló társaságában, óriásnövények és a szivárvány minden színében pompázó orchideák között kényelmes ülőgarnitúrán pihenhet meg, frissülhet fel az elcsigázott látogató, (vagy az elcsigázott látogató férje!). Aki pedig a pihenés idejét szellemi felfrissüléssel is össze akarja kötni szakmai lapokból okosodhat.
Egy hétvégi látogatás az Oázis Kertészetbe tehát mostantól vásárlás helyett, akár családi program is lehet. Bár ahogy magamat ismerem, egy-két tavaszcsalogató szerzeményt mindenképpen hazaviszek, azzal a nyugalommal, hangulattal együtt, amit itt szereztem.
ka