A leggyakrabban kapható szobanövényként használt pálmák: Kínai legyezőpálma (Livistona chinensis), Kanári főnixpálma (Phoenix canariensis), Törpe főnixpálma (Phoenix roebelenii), Mexikói gyompálma (Chamaedorea elegans), Kenciapálma (Howea forsteriana), Washington legyezőpálma (Washingtonia filifera), Cikász (Cycas revoluta).
A pálmáknak a Földön mintegy 1200 faja ismeretes, és meglepő, hogy ebből csak 10-12 fajt használunk díszítő céllal. A legtöbb fajt a terméséért tartják hazájában, ilyen például a kókusz-, datolya- és az olajpálma. A szobanövényként tartott pálmákat nem hasznosítják, mert általában nincs termésük. A többi fajt viszont annál változatosabb célokra használják. Az indiánok a szabalpálma (Sabal Palmetto) leveléből készítettek kalapot, kosarat, kötelet és zsákot, a terméséből pedig gyógyszert és afrodiziákumot állítottak elő. A közönséges datolyapálmának (Phoenix dactylifera) nem csak a termését hasznosítják, hanem a levelét is, a fiatalkoriakból saláta, az idősekből takarmány és házfedő, fájából építőanyag, pörkölt magvaiból pedig kávépótló készül. Tudták, hogy a pálmák közül a szágópálma (Metroxylon sagu) törzséből tudják a legtöbb lisztet kivonni? Levelét és levélnyelét építőanyagnak használják, a törzséből kenut készítenek.
„Nekem különleges megjelenése miatt kedvencem a cikász és ajánlom mindenkinek, aki szeretné feldobni hagyományos szobanövényei választékát!” – ajánlja Edina kedvenc pálmafajtáját, amely az egyik legrégebbről fennmaradt növény, ez látszik a megjelenésében is. Levelei kemények, szúrósak, körkörösen helyezkednek el a törzs csúcsán. Kedveli a meleget, de a páraigénye alacsony, tápoldatozást mindenképp igényel.
Nagy Barbara
