Hubay (Klinger) Gusztáv ceglédi fiatalember is ezt a sorsot választotta. Cegléden született 1825. január 27-én, ám a keresztelés után édesapja nevét, a Ferencet vitte tovább a kisiskolás, csak neves színészként, társulati igazgatóként vette fel az előbbi nevet. Édesanyja Dorogi Katalin volt. (Katolikus Főplébánia Kereszteltek Könyve II. kötet.) A lexikon szerint* ő szegény szülők gyermeke, s addig tanult, amíg bírta a nélkülözést. Öt osztály végzett el, vélhetően a katolikus iskolában, majd cipész lett. Nagyon fiatal volt még, amikor 1843-ban Beke Istvánnál beállt színésznek Cegléden. Beke igazi sikereit később érte el Egerben, Győrben, Kecskeméten. Nemsokára Csabay Pál debreceni társulatánál találjuk. 1846-ban beállt katonának. Részt vett a szabadságharcban. 1848-ban a 63. honvédzászlóaljnál hadnagy volt, majd főhadnagy. Egyes adatok szerint századosként (lásd 1898-as kérelem) kapott börtönbüntetést, majd Cegléden folytatta a színészkedést. A hagyomány szerint 1849-ben Kecskeméten különleges esemény történt vele. József főherceg életét úgy mentette meg, hogy egy „jól megrakott szénásszekérbe bújtatta őfenségét”, ki hálából három éven át díjtalan ellátásban részesítette őt a Margitszigeti gyógyfürdőjében. Tény, hogy József nádor fia [Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg] hadapródként szolgált akkoriban Kecskemét-Kiskunfélegyháza környékén, apja 12. huszárezredében. Rómer Flóris volt a nevelője. Fiatal korától rokonszenvezett a magyarokkal, minden nemzeti ügynek pártját fogta, s az ő birtokában volt a Margit-sziget, amelyet üdülőhellyé épített ki. Felcsúton telepedett le, a magyarok is kedvelték őt, csak „Palatínus Jóskának” becézték.
Hubay (Klinger) Gusztáv fiatal korában drámai szerepeket játszott, a parasztfigurák alakításában különösen sikeres volt. Havi Mihály, Szabó József, Pázmán Mihály, Bács Károly igazgatása alatt játszott. 1857-től kedvet kapott önálló társulat szervezésére, illetve igazgatói feladatokat vállalt. Jól szervezett társulatai voltak, jeles, nevezetes egyéniségekkel, s az ország legkülönbözőbb városaiban felléptek: Pozsony, Győr, Szeged, Arad, Brassó, Szabadka, Miskolc, Losonc voltak a főbb állomások. Amikor Jászai Mari, a későbbi legnagyobb magyar tragika 1866-ban (16 évesen) Győrben először fellépett, Hubay Gusztáv volt a társulat igazgatója. Ő Székesfehérvárra telepedett át, s a fiatal színésznő utána szökött, kardalos lett. Hubay 1866-ban a Nemzeti Színházban is fellépett: Szigligeti Ede a Cigány c. népszínművében Zsiga szerepét játszotta, nagy sikerrel. Vidéki fellépésein is kitűnt tehetségével a Bánk bán főszerepében, vagy a Lear király Edgárjaként. Járt szülővárosában is társulatával, az 1881-ben, a Népkör utcában épült faszínházban szerepeltek 1886-ban. – Tipikus vándorszínészi élete nehéz sors volt. Első felesége, Szarvasi Mária 1871-ben meghalt, a második, Kocsis Eszter 1873-ban. Harmadik neje, Rumpler Gizella volt. (Lexikon) Gyermekáldásról nem szólnak a hírek. –
Hubay (Klinger) Gusztáv 1889-ben ment nyugdíjba, Újpesten telepedett le. Ötven éves színészi jubileumát 1890. május 16-án ünnepelték Újpesten. Cegléd Város Tanácsa levelet kapott szülöttétől 1898 júniusában. A Nagykőrösi Levéltárban őrzött közgyűlési jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: „6084. sz. Olvastatott a városi tanács előterjesztése Hubay Gusztáv újpesti lakos nyugdíjas színész és honvédszázadosnak segély iránti kérvénye tárgyában. Határozat: A kérelmet a képviselő testület nem teljesítheti, mert habár az 1848/9-iki honvédelmi harc életben maradt hőseiről a város lakossága és képviselő testülete mindenkor hálával emlékszik meg, mindazon által tekintve egyfelől mint színész 400 frt, és mint honvéd 312 frt, összesen tehát 712 frt évi nyugdíjat élvez, amely összeggel létfenntartása biztosítva van, más felől múlt évi silány termés következtében beállott válságos gazdasági helyzet a város 9/10-ed részben földmívelő lakosságára nézve most vált leginkább érezhetővé, midőn a téli keresethiány miatti tömeges segélyezések a város pénzügyeire legnagyobb súllyal nehezednek: mindezeket figyelembe véve a kérelemnek a városi képviselőtestület annál kevésbé adhatott helyet, mivel a folyamodó községi illetőségi kérdése tisztázva nincsen.”
Hubay (Klinger) Gusztáv tíz évvel később, 1908. március 9-én hunyt el, 83 éves korában Újpesten, örök nyugvóhelye a Megyeri temetőben van.**
Jegyzet:
*Külön nem jelölt adataink a Magyar Színházművészeti Lexikon 1929-31 között készült köteteiből valók. I.-IV. Szerkesztette: Schöpflin Aladár. Bp. 1931.
** Dr. Kovács Ivánné, az Újpesti Városvédő Egyesület elnökének szíves közlése.
