Jelenleg a földterületek 20 százaléka van a kis-, és 80 százaléka a nagybirtokosok tulajdonában, ezt az arányt a kormányzat szeretné megfordítani, vagyis a kisbirtokosok földhöz juttatásával több életképes méretű gazdaságot szeretnének kialakítani. Ezt a célt szolgálja a földpályázati rendszer is.
A törvény parlamenti elfogadását több mint egy évig tartó előkészítő munka előzte meg, ám a tanácskozásokra csak igen kis számban jöttek el a civil szervezetek meghívott képviselői – mondta Földi László, hozzátéve: habár a Jobbik menet közben számos kritikát megfogalmazott, konkrét építő javaslatot nem tettek.
A hosszas törvényelőkészítő munkát Kis Miklós, a Magyar Agrárgazdasági Kamara alelnöke is kiemelte, és megjegyezte, olyan földtörvény még nem született a történelem során, amely mindenki számára elfogadható lett volna. A szakember szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az EU által lefektetett játékszabályokat, hiszen a szervezet az előző ciklusban 1300 milliárd, a következő költségvetési időszakban pedig 1000 milliárd forintot fordít a magyar mezőgazdaság támogatására. Ezt a pénzt pedig sem a gazdák, sem pedig az ország nem nélkülözheti. Összegezve tehát sokkal több előny származik az EU tagságunkból, mint hátrány. Kis Miklós szerint a fiókban lapuló, dátum nélküli zsebszerződések érvényesítésére nem lesz lehetőség a moratórium lejárta után sem, mert a föld adásvételi szerződéseket hologrammal ellátott nyomtatványon lehet csak benyújtani a földhivatalhoz.
A szakember kiemelte a helyi földbizottságok szerepét, amelyeknek a jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy valaki földet vehessen a település határában. A földtörvénynek ez a kitétele az EU-ban – például Franciaországban – is elfogadott és bevált.
A hazai állatállomány bővítése szintén nagyon fontos törekvés, hiszen az állatok takarmányigénye jelentős keresletet biztosít a megtermelt növényeknek. A törvény ezt úgy ösztönzi, hogy a maximális birtokméretet ugyan 1200 hektárban állapítja meg, de ha állattartással is foglalkoznak, akkor ez 1800 hektár is lehet. Kis Miklós szerint ugyanakkor már középtávon szükség van arra, hogy megteremtsék a mezőgazdasági integrációt, a gazdák együttműködését annak érdekében, hogy megerősödjenek, és versenyképessé váljanak az Európai Unió gazdaságaival szemben – mondta az agrárkamara alelnöke.