Tóth István eredetileg nem fotóművésznek tanult, vaskereskedésben dolgozott, a háború után vásárolta első fényképezőgépét. 1946-ban kezdett el fotózni és hamarosan nemzetközi fotópályázatokon is rangos elismeréseket kaptak művei. Több mint 2200 nemzetközi kiállításon 52 országban mutatták be fotográfiáit, 300-nál is több nemzetközi díj tulajdonosa. New Yorkban 1980-ban vehette át a fotóművészet Oscar-díjának számító az évszázad kiváló fotóművésze díjat.
A művészet mellett csaknem 50 éven át volt a kecskeméti Zöldségtermesztő Kutatóintézet fotós munkatársa, ahol munkáját ugyancsak művészi színvonalon végezte. Egész életét Cegléden töltötte, ma is ott él.
Tóth István egész életében fekete-fehér képeket készített, mert úgy érezte, a mondanivaló kifejezésére ez a technika a legalkalmasabb. Nyugdíjba vonulásáig aktívan dolgozott, csaknem 70 éven keresztül fényképezett.
Az eseményekről folyamatosan frissített albumunk megtekinthető itt…
A jeles évforduló alkalmából Csikós Pál jászberényi olvasónk versformában köszönti a “Képírót”.
„Nehéz út volt”? – A képíró köszöntése
Tény, hogy dolgos életünkben,
születésünk a nagy ALFA,
minden újszülött karmáját
nemző szüleitől kapja.
ÓMEGA az élet csúcsa,
azt mutatja, meddig élünk,
a sors fonalát a Párkák,
meddig fonják – az lesz létünk.
Törzsünkben – mint élő fában –
az évgyűrűk szaporodnak,
évre év jön, és nálad már,
kilencvenre gyarapodtak.
Hosszú élet van mögötted,
sok munkával, szép emlékkel,
nyomot hagyva magad után,
sok ezer szebbnél szebb képpel.
Idővel jöttek a díjak,
és már 33 éve,
te lettél az Évszázad
Kiváló Fotóművésze.
Sűrűn kattintottad géped,
lesve a „Pillanatok”-at,
„Forgás közben” az „Alkony”-ban
fotóztál egy „Öreg kút”-at.
„Tárlaton” az „Öreg cigány”
„Randevú”-zott „Kortársak”-kal,
„Nehéz út volt”, – „Pihenő”-kkel,
és mi néztük – csodálattal.
Visszagondolva a múltra,
„Boszorkánytánc” volt az egész,
s ha meggondolod, ez az ÚT
nem is VOLT olyan NEHÉZ.
Ábránd és valóság munkád,
olyan, amit költő írna,
„Barcsay”, „Déry” s „Szász” képét,
követte a „Patkós Irma”.
Nincs a jó rossz nélkül soha,
de te jóban élj sokáig,
juss az ÁBÉCÉ végére,
ALFÁTÓL az ÓMEGÁIG!
Csikós Pál
Jászberény, 2013.07.10.
