Kilenc évesen már hegedült, és édesapjánál, Abony egyetlen nyomdájában a nyomdász mesterséget is kitanulta. Ennyire felkészülten következtek a matematika-fizika tanári egyetemi évek. Egyetemista korában is zenélt,”egy debreceni moziban muzsikált saját zenekarával” – írja a M. Életrajzi Lexikon. Itt kötött házasságot 1960. május 3-án Bak Zsuzsannával. Tanári munkássága az 1932-ben alapított mátyásföldi Corvin Mátyás gimnáziumban kezdődött, 50 évvel később, mint nyugdíjas alapító tanárt emlékéremmel tüntették ki. 1937 után egy magániskolában tanított, majd Újpesten volt igazgató. Első, s mindjárt figyelmet keltő nótája fiatal korában született Herodek Sándorné szövegére, a Három kislány ül a padon. Zenei képzettségét a Budai Zenedében szerezte meg 1938-40 között Kereszthy Jenő tanítványaként (MÉLex). A háborús években nem volt állása, majd Balassagyarmat, Vác (igazgató) Cegléd (tanár és megyei szakfelügyelő) voltak főbb állomásai. A ceglédi gimnáziumban 1949-52 között tanított. Később budapesti középiskolák tanára, igazgatója volt, 1967-es nyugdíjazásáig. Első sikeres nótája és zenei tanulmányai után írt egy operettet, Csipkeálarc címmel és megszületett Petőfi c. daljátéka. A Csipkeálarcot Leszler József adatai szerint 2) Debrecenben, a Petőfit Kassán mutatták be. Miskolcon, 1942-ben a fiatal Bessenyei Ferenc játszotta az operett Detektív szerepét. A két sikeres mű librettóját [szövegkönyvét] Kulinyi Ernő írta. A tehetséges újságíró, színikritikus, librettista sajnos fiatalon elhunyt. Elhurcolták, 52 évesen a bruck-i haláltáborban végeztek vele 1945 február 2-án.. Pedig szeretett Magyarországon élni. „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, / Gyönyörűbb, mint a nagyvilág” – hangzik a dalbetét a Hamburgi menyasszony c. operettben (Vincze Zsigmond zenéje, 1922). Másik kedvelt szövegírója, Herodek Sándorné (Monor, 1880 – Bp. 1961) munkáiban a lírai hangvételű versek után többnyire andalgók, lassú és friss csárdások következtek. Egyéni hangon szólalt meg, nem utánzott másokat. A közelmúlt legkiválóbb szövegírója volt (Leszler). A Három kislány ül a padon sikere után Szerdahelyi János komponálta a Repülj, repülj, vándormadár; Rózsa, rózsa, sárga rózsa; Rózsák, gyöngyvirágok; Szegletes udvar dallamát is. Egyik legismertebb nótájának, andalgójának a szövegét Nádasdi Géza írta: Várjatok még őszirózsák / ne mondjatok búcsút a szép nyárnak.
Kosztolányi Dezső: A mi nótáink címmel, egy tanulmányának vázlatát tette közzé a Pesti Hírlapban (1933. január 8.) „Lehetek bárhol a világon, északon a ködben egy kis norvég gőzösön, mihelyt rábukkanok egy magyarra, más híján azonnal elbeszélgethetek vele Csicsónéról és három különös leányáról, mint közös ismerősünkről…” Debussy azt írta egyszer a magyar népzenéről, nótákról: „Úgy látom, önök magyarok, ezt a zenét nem tudják a maga értéke szerint méltányolni… Önöknek ez már az életük egy része! Nézetem szerint ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Ez a zene igazán van olyan szép, mint az önök régi hímzései és csipkéi… Miért nem becsülik meg, miért nem szeretik ugyanúgy?” (polgarinfo.hu). Ilyen muzsikát írt Szerdahelyi János, aki nyugdíjas éveiben Budapesten alkotott a XII., Böszörményi u. 34-ben. 1988. augusztus 24-én hunyt el, az abonyi temetőben alussza örök álmát. Budapesti lakóházán emléktábla áll. Ismert nótáiból két önálló nagylemeze is megjelent (1982, 1988). Negyedszázada már csak ezek élnek közöttünk…”Kinyílhattok, őszirózsák, hiába van nyár az én szívemben…”
1) Ezúton köszönöm meg Molnár Péter abonyi katolikus plébános úr szíves közlését.
2) Leszler József: Nótakedvelőknek. Zeneműkiadó Budapest, 1986.
