– Lehervaszt Mózes úr cinikus mosolya, mert külföldi vendégeink elmondják, náluk is van állattenyésztés, de büdös nincs. Javaslom, Károly Ferenc képviselő úr keresse meg a Polgármesteri Hivatalt, hogy ajánljanak fel olyan rétet a vállalkozó részére, ahova elviheti a trágyát, de a szagot a szél másfelé viszi. – fogalmazott meg konkrét javaslatot Lajos Attila, a Békebeli Cukrászat tulajdonosa.
– Van-e mód arra, hogy a trágyát máshol szórják szét? – tette fel kérdést Károly Ferenc önkormányzati képviselő, de a vállalkozó azt válaszolta: „Bárhova szórom, valakinek nem jó.” Felvetődött kérdésként, az a lehetőség is, hogy a trágyát más formában, a szennyvízhez hasonlóan kezeljék, de a vállalkozó – mint mondta – nem ismer ilyen berendezést.
– Ez egy boszorkányüldözés, ami a Panorámában megy – szólalt fel a vállalkozót védve egy idős hölgy, utalva lapunknak az ügyben betöltött szerepére. – Az autóközlekedést miért nem szüntetik meg, hogy tiszta legyen a levegő?
Nagy Tamás önkormányzati képviselő szerint máshol is van ilyen probléma az országban, és ott is találtak megoldást a szagtalanításra. – Ha a cél a kompromisszum megtalálása, Mózes urat meg kell kérni, találjon technikai utat, hogy a trágya hígítása, kiszórásának intenzitása változzon, de akár biogáz gyártónak is eladható lenne. Továbbá javasolta, a trágya biológiai beoltását, amivel csökkenthető lenne a bűz ami a város felé terjed. Mózes József a sertéstelep tulajdonosa vállalta, hogy kipróbálja ezt a technológiai lehetőséget bár jogszabály erre nem kötelezi.
Bognár István, nyársapáti önkormányzati képviselő, a Gokart pálya tulajdonosa hozzászólásában arról panaszkodott, hogy a házuk közelébe eresztik ki a trágyát, illetve, hogy a szállításkor szétszóródik az úton, ami sok esetben balesetet okoz. – Nyugaton injektáló berendezéssel oldják meg ezt, ami nem szórja, hanem direkt belenyomja a talajba az anyagot – tette hozzá a vállalkozó. – Nesze neked turizmus! 40 éve lakok tanyán, állatokkal is foglalkozok, tudom, hogy sok múlik a technológián. Tessék szíves betartani a technológiát, nem hétvégén hordani a trágyát, nem fagyokkor, amikor nem lehet betárcsázni. Szomorú, hogy azok a hatóságok, akikre ez tartozna, fülük botját sem mozgatják ötven emberért, pedig ennyi ember a közmeghallgatáson nem vett részt. A vállalkozónak pedig megoldást kell találni és tiszteletben kell tartani a lakosság jogait. – szögezte le Bognár István.
A környékbeli lakosok is hozzászóltak, volt aki arról panaszkodott, hogy „a tanyát belepi a trágya, a ruhákat egy-egy trágyázás után újra kell mosni.” Egy hölgy pedig annak a véleményének adott hangot: ha uniós támogatást kapott a vállalkozó, a megfelelő technológiát is követelje meg hozzá. Többen felháborodottan tették szóvá, hogy nem lehet ablakot nyitni, a teraszra kiülni a bűz miatt.
– Negyvenezres város miért köteles elviselni a bűzt? Nekünk nincs jogunk a tiszta levegőhöz? Minket nem érdekel, honnan jön, akkor is meg kell oldani. Nem hagyhatjuk ennyiben! Korábban, ha ilyen megesett, a városvezetés megoldotta. Határozottan fel kell kérnünk Mózes urat, találjon megoldást szagtalan módszerre! – foglalta össze a lakók véleményét Sebók Pál.
A fórumot végül az önkormányzati képviselő zárta be azzal, hogy tavasszal újra összehívják a fórumot, remélve, hogy addig a vállalkozó megoldást talál a helyzet javítása érdekében. Mózes János megígérte, hogy bár arra semmiféle hatósági előírás nem kötelezi, mégis próbát tesz tavasszal a biológiai szagmentesítésre.
