Testhossza 23-30 cm, farok hossza 20-25 cm, tömege 350-800 g. A bundájának színezete szürke, a hasi része világosabb akár fehér is; egyes példány az ágyékán barnás elszíneződés figyelhető meg. Hátsó lábuk erős felépítésű, hogy könnyen másznak a fán fejjel előre fel- és le irányban; öt ujjacskában végződnek. Az elülső lábakon négy vékony ujjacska található, a végén éles karmokkal. Az állat így jól tud a fák kérgébe kapaszkodni. A vastag, bozontos farok a mókus számára fontos egyensúlyozó segédeszköz, félénk, mint európai rokona.
A keleti szürkemókus fákon él, téli álmot nem alszik, intenzíven táplálkozik, így hajtásról hámozza le a háncsot, az erdészek ezért nem kedvelik. De fő tápláléka luc és a vörösfenyő toboza, valamint a bükk makkja, de kedveli a nyírfa háncsát és rügyeit is. 3-4 évig él, az ivarérettséget 11 hónapos korban éri el. A párzási időszakban egy nőstény köré több hím gyűlik össze, melyek hátsó lábaikkal kopognak a fa kérgén és csettintenek, hogy magukra hívják a figyelmet.
A 8-10 fős populációjában csak egyszer figyeltünk meg ilyet az un. Arborétumban. Nincs szigorúan vett szaporodási időszaka, általában ősztől év végéi nem születik utód. A párok csak rövid ideig, lényegében a nászkor maradnak együtt. A hím nem vesz részt a kicsinyek nevelésében. A vemhesség körülbelül 44 napig tart, ennek végén rendszerint 3 utód jön a világra, de több is lehet. Körülbelül 10 hetes korukban történik az elválasztás, és egy hónappal később elhagyják anyjukat. A nőstények egy évben kétszer-háromszor is ellhetnek. A ceglédi állomány valószínűleg olasz, szlovén jövevények utódai – ha nem tenyészetből önállósították magukat. Az Alszegi út térségében, de egy újabb adatközlés nyomán a Budai úti fürdő körüli park fáin nem e faj, hanem az európai (vörös) mókusok jelentek meg. Marad a figyelmeztetés: vigyázzunk a dióra, mogyoróra, mandulára! Ravasz, de kedves állatok…
Albertirsán is vannak de ott sotetek