– A fenntartóváltással és a ceglédi intézet „élre kerülésével” milyen változások várhatók?
– Az új helyzettel új lehetőségeket is kaptunk. Hosszú ideig a kutatás finanszírozása bizonytalan, esetleges volt, most mint költségvetési intézmény az anyagi háttér biztosított, ez a kutatómunkának is lendületet ad majd, hiszen a szakmai kérdésekre tudunk összpontosítani. Változást jelent majd az is, hogy a NAIK háromszáz kutatót foglalkoztató intézmény lett, nemzetközi súllyal, ez az integráció nemcsak szervezeti működésben, de az együttműködési lehetőségekben is felszabadítja az energiákat, – mind technikai felszereltség, mind a szürkeállománybeli kapacitások tekintetében.
Helyben és országosan is változás lesz, hogy végre fiatal kutatókat vehetünk fel, erre források hiányában eddig nem volt lehetőségünk. Az idősebb, helyenként már nyugdíjas korú kutatókra most óriási szükség lesz, hogy átadják tapasztalatukat, feladataikat a tehetséges fiataloknak.
– Említette, hogy a ceglédi intézet már a hetvenes években is nemzetközileg „jegyzett” volt. Milyen kiemelkedő eredményei vannak az intézetnek a 64 év alatt, ami ismertté tette Cegléd nevét?
– A sors úgy hozta, hogy az intézet első vezetője Nyújtó Ferenc is ceglédi volt, majd 1988-től én követtem szintén ceglédiként. Bennünk élt a lokálpatriotizmus, ezért az itt nemesített fajtákat „ceglédi” előnévvel láttuk el. Azért is, hogy városunk és az intézet jóhírét öregbítsük. Egész sorozat kajszibarack viseli a ceglédi nevet, a legelső volt a Ceglédi óriás, amely az 1960-as évek végén, a ceglédi Öregszőlőkben szelektált barack állami elismeréseként terjedt el. Ez később nemesítési alapanyag is lett. A Ceglédi óriást számos kiváló ízű fajta követte, így például a Ceglédi arany, Ceglédi kedves, Ceglédi Piroska, Ceglédi napsugár, Ceglédi szilárd, Ceglédi gömbölyű és az állami minősítésnek a következő tagja várhatóan 2014-ben a Ceglédi zamatos nevű fajta lesz.
Fontos szakmai eredménynek tartom, hogy Cegléden alakítottuk ki az első vírusmentes törzsültetvényeket, amelyek kiinduló bázisát jelentik a faiskolai szaporításoknak országosan. Jelenleg tíz csonthéjas gyümölcsfaj kutatásával, fenntartásával foglalkozunk törzsültetvényeinkben. Munkánk eredményeihez csak egy adat: Magyarországon a jelenleg termesztésben lévő kajszibarack ültetvények 80 %-a ceglédi fajtákkal van eltelepítve, de csonthéjas alanyfajtáink is meghatározóak a gyümölcstermesztésben.
Fontos eredménynek tartom azt is, hogy 2006-tól a Corvinus Egyetem kihelyezett Csonthéjas Gyümölcsnemesítési Tanszéke lettünk, a hallgatók, diplomaírók rendszeresen jönnek és a tudományos munkát első kézből látják elkötelezett munkatársainktól. A ceglédi intézet mind a 31 munkatársának áldozatos munkája nélkül ugyanis nem érhettünk volna el ilyen eredményeket. A fák szombat-vasárnap is virágoznak – tehát olyankor is van feladat, amit el kell végezni, ez pedig munkatársainknak természetes.
Az a feladatunk, hogy elérhető áron tudjunk előállítani jóízű gyümölcsfajtákat. És éppen ez utóbbi a ceglédi fajták legfontosabb ismérve. Nálunk a gyümölcsök nemesítésénél nem a szín, a nagyság – vagyis a külcsín – hanem az íz, a zamat kerül az első helyre.
– Országosan milyen tendenciák jellemzőek hazánkban a gyümölcskutatásban?
– Magyarországon nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, Európában a leggazdagabb génanyaggal rendelkezünk. Jelentős a gyümölcsgénbankok száma és állománya – kajszi, szilva, mandula génbank van Cegléden is. Ezek nemcsak a régi fajták megőrzését biztosítják, hanem a nemesítés alapanyagát is jelentik. Hazánkban most reneszánszukat élik a régi fajták, a biológiai sokféleség – a biodiverzitás – fontossá vált. Az elmúlt évtizedekben sok gyümölcsfajta is eltűnt vagy veszélyeztetetté vált, csak a nagyszülőktől hallottunk már róluk. Ezek most a génbankoknak köszönhetően kezdenek visszajönni főként a kiskerti termesztésbe, de nagyobb léptékben is termesztik az egy-egy régióra jellemző tájfajtákat, ilyen például a legendás penyigei szilva.
– Újonnan kinevezett igazgatóként milyen konkrét tervei vannak?
– Küldetésünk az, hogy a kutatás és a gyakorlat kapcsolata erősebb legyen, vagyis közvetlenebb legyen a termesztőkkel a kapcsolat. Az ő tapasztalatukat, véleményüket is kikérjük a nemesítői munka folyamán. Konkrét célom az új kutatógeneráció felnevelése, a tapasztalatok átadása és a fiatalos lendület és kreativitás ötvözése. Ez a jövő útja. Személyes célom, hogy munkatársaimmal együttműködve letegyek az „asztalra” egy új, nemzetközi licenc-szel védett vírusmentesítési technikát. A vírusmentesítésnek jelenlegi technológiája lassú, éveket igénybe vevő folyamat. Kutatásaink alapján mi ezt gyorsabbá tudnánk tenni. Feladatunk van abban is, hogy a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás okozta problémákat a gyümölcstermesztésben stressztűrő fajták nemesítésével kezeljük, megoldjuk. A Duna-Tisza közén a mezőgazdaság szempontjából az öntözés, egy új vízgazdálkodási rendszer létrehozása égető kérdés lenne – nyilván az ivóvízbázist nem veszélyeztető módon. Terv, cél, feladat tehát van bőven….
Névjegy
Idén január 1-től a Ceglédi Kutató Állomás vezetése mellett az országos határkörű Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója dr. Erdős Zoltán. Cegléden született 1952-ben. Alsóbb iskolái után 1976-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát. 1979-től dolgozik a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató Intézetben. Először szilvafajták és alanyfajták szelekciójával, honosításával foglalkozott dr. Nyújtó Ferenc és dr. Tóth Elek munkatársaként, később figyelme a kajszibarack fajták nemesítése felé fordult. 1980-tól munkája elsősorban az alanyfajták termékenyülési viszonyainak tisztázására irányult, amelyet 1984-ben doktori disszertációban összegezett. Munkája alapozta meg az országos jelentőségű vírusmentes központi alanymagtermő törzsgyümölcsös rekonstrukcióját Cegléden. A Budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett Csonthéjas Gyümölcsnemesítési Tanszékének vezetője, címzetes egyetemi docens. 24 államilag elismert gyümölcsfajta nemesítésében működött közre. 54 tanulmány, 9 szakkönyv és számtalan hazai és külföldi tudományos előadás fémjelzi publikációs tevékenységét, több elismerésben, kitüntetésben részesült, számos tudományos társaság tagja.
