A stresszoldó kikapcsolódás olyan kötelező feladattá váló szórakozás lett, amibe a szomszédos Cegléd és Albertirsa kosaras lányai is többen bekapcsolódtak. A heti egy-két alkalom annyira összekovácsolta a közösséget, hogy ezt látva a Ceglédberceli Önkormányzat és a helyi Általános iskola is felvállalta támogatásukat. Az iskola tornatermében felfestett pályán gyakorolhatnak és vívhatnak nagy csatákat, sokszor a koedukált csapatok. Török József polgármester és Héregi Mihály egyesületi elnök hatékony háttérmunkával megmutatták, milyen a sport, amit az egészségük megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése céljából áldoznak a résztvevők saját maguk és a köz javára.
A közelmúltban különleges alkalmat ragadtak meg az ötletgazdag „hölgykoszorú” tagjai. Fenyődi Miklós, a hangos kirohanásairól egyáltalán nem éppen elhíresült edzőjük a 70. születésnapját titkolta (volna) előlük. Rövid nyomozati munka után megfejtették mindezt és előkészítették, hogy Miklós bácsit a névnapján csalják lépre. Alapos szervező munka után elérték, hogy Fenyődi Miklós, azután 38 éves fia Tamás és 18 éves unokája, Szabolcs együtt lépjenek pályára a köszöntés apropójára szervezett barátságos mérkőzésen. Három grácia az ünnepi esemény attrakciója volt és a harminc főnyi néző meghatódottságán csak az ünnepelt tett túl, férfi ember létére könnycseppek jelentek meg a szemében. A kitartó és szorgalmas játékosok öröme is határtalan volt, muníciót gyűjtöttek újabb évekre. A ceglédberceliek bebizonyították, hogy így is lehet sportot csinálni, csak akarni kell.
