Május 8-án díszközgyűléssel, emléktábla avatással, koszorúzással és koncerttel ért véget Cegléd város 650. éves születésnapja. A Városháza dísztermében tartott közgyűlésen Földi László polgármester mondott ünnepi beszédet, melyben kifejtette: Cegléd mindig is a gazdasági élet, a vasúti közlekedés, de történelmi eseményeknek is csomópontja volt. Kossuth Lajos, a ceglédi kanna, a borászat, a gyümölcstermesztés és sportéletünk is büszkeségre ad okot. Gubody Ferenc, Kossuth Ferenc, Patkós Irma, Unghváry László személye, munkássága szellemi örökségünk. Ezek az örökségek szerethetővé teszik a várost, ezt szeretnénk átadni utódainknak is. – hangzott el.
Bokros Levente mesterkanonok beszédében rámutatott: már a zsidó hagyományokban is fontos pillanat volt az emlékezés. Ez a jubileumi ünnepség azonban több az emlékezésnél. Bár visszatekintünk, de a jövőbe is nézünk.Vannak dolgok, amiket felújítani és vannak dolgok, amit megújítani kell. – mondta a ceglédi katolikus vezető.
Az ünnepi közgyűlésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is felszólalt: Az Európai Unióban pontosan az a feladatunk, amit 1848-ban Kossuth Lajos tett: egyfelől harcosan képviseljük nemzeti érdekeinket, másfelől igyekezzünk érvényre juttatni Európában azokat a gondolatokat, amelyek az emberek életminőségét javítják. Kossuth idejében előrevivő gondolatnak a jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás számított, mostani világunkban hasonló feladat annak megakadályozása, hogy „ne multinacionális cégek fölözzék le az emberek munkájának gyümölcsét extraprofit formájában, és brüsszeli bürokraták ne szóljanak bele abba, miként őrizzük meg saját örökségünket” – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus, majd hozzátette: nem tudunk patriótákká válni, ha egyben lokálpatrióták nem vagyunk. A nemzet építkezése egyet jelent helyi ügyek vagy akár a családok építésével.
Az ünnepi önkormányzati ülésen az évforduló alkalmából alapított új kitüntetést a Czigle-láncot is átadták, a kitüntetettek Kármán Sándor a Dobmúzeum és a Dobosgála alapító-szervezője, Nagy László Lázár képzőművész, Soltészné Lédeczi Judit karvezető, Tóth István fotóművész, Sárik Péter zongoraművész voltak.
A rendezvény végén Beer Miklós katolikus megyéspüspök is szólt az ünneplőkhöz Isten áldását kívánva, majd a Várkonyi iskola tanulói adtak a város történetét összefoglaló ünnepi műsort.
A Városháza bejáratánál I. Lajos királyra emlékeztető emléktáblát avattak. A leleplezés előtt Reznák Erzsébet a Kossuth Múzeum igazgatója emlékezett a Ceglédnek éppen 650 éve, május 8-án az első városi kiváltságot, a vámmentességet adományozó királyról. A megemlékezés az Eötvös téren, a városalapítók szobránál folytatódott koszorúzással. Este pedig a Kossuth Művelődési Központban léptek fel „örömzenével” városunk zenei virtuózai: a Tánczos Quartet, Petrik G. Band, Szalay Gábor Organ Trio, Banai Szilárd és Bori Viktor, valamint a sztárvendég Keresztes Ildikó.