– Nagykőrösi Arany Napok –
Amióta Nagykőrösön dolgozom – most már fél éve – lelkemben folyamatosan összehasonlítgatom a két várost, amely alapításától gyakorlatilag az elmúlt évtizedig bezárólag rengeteg hasonlóságot mutat. Nem véletlenül ír így Losonczi István, egykori nagykőrösi, majd ceglédi református lelkész és tanító (ismét egy párhuzam) az 1771-es Hármas Kis Tükör című tankönyvében: „Ott Cegléd, Nagykőröst láthadd Kecskeméttel, gazdag három város, veres bor szürettel.”
A Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd városokra vonatkozó „Háromváros” kifejezés elevensége a török kor után elhalványult. A XVII. század végétől a három jeles mezőváros sorsa eltérő utakra terelődött. Különösen Ceglédünk életét billentették más irányba a történelmi sorsfordulók: pusztulás, újranépesedés, jobbágysors, földesúri fennhatóság várt városunkra. A XIX. század vége és a XX. század eleje Nagykőrösnek se hozott több jót, gyakorlatilag csak stagnálást tartogatott, Kecskemét előtt viszont megnyílt az út, hogy magyar mértékkel mért nagyvárossá fejlődhessen, és mint tudjuk így is lett.
Míg Ceglédet megtépázta a történelem, addig a nyakas nagykőrösi kálvinisták nem hagyták veszendőbe menni a mezővárosi autonómiát, sőt 1697-ben vásártartási jogot is szereztek maguknak. Ez a város és a református egyháztanács csábította ide Nagyszalontáról Arany Jánost, aki közel 10 évig élt és alkotott a városban. Tehát ami Ceglédnek Kossuth, az Nagykőrösnek Arany János lett.
Ezért mi e gondolatok mentén ébresztettük fel az 1935 óta csipkerózsika-álmát alvó Nagykőrösi Arany Napokat és szerveztük újjá szeptember első hétvégéjén. Ahol, aranyból lesz a színpad is, a magyar irodalmat kedvelők számára és kolbászból a kerítés a gasztronómiát előnyben részesítők részére. Ez alatt a két nap alatt bemutatjuk Arany balladái közül, a víg Pázmán Lovagot, a történelmi áthallásos Walesi bárdokat és a Toldit, kicsit másként. Majd végigzarándokoljuk az Arany-utat, Arany János nagykőrösi tartózkodásának állomásait. Mivel bizonyos Szabó István, egykori geszti esperestől ránk maradt hagyomány szerint Arany kedvenc étele a „Csirkepaprikás galuskával, hosszú lével és Túrós csusza tejfellel nyakon öntve” volt, nem hagyhattuk ki a magyar konyha eme remekét sem a rendezvény szervezésekor. A Magyar Gasztronómiai Egyesület segítségével nem csak a fentieket, de a XIX. század csárdáinak étlapjáról el nem maradó „Tárkonyos mártásba fojtott sertést” is megfőzzük egy kis zöldséges gombóccal bekerítve.
Ha az étkek íze kedvéért nem is, de a boros palack vagy a sörös hordó miatt kilátogató kedves vendégeinknek sem kell csalódniuk, hiszen három tucat bor, pálinka és sörkimérő egység települ a kedvünkért Nagykőrös városába.
Ceglédi barátaim! Ez alatt a majd három nap alatt szeretettel várlak benneteket minden tőlem telhető földi jóval. Találkozzunk Nagykőrösön, hiszen itt garantáltan kipihenheti minden család az iskolakezdés fáradalmait.
László Ditta, igazgató – Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ
A rendezvény részletes programja megtekinthető a lapban és itt…
– A Ceglédi Panoráma legfrissebb száma a címlapképre kattintva olvasható –
