Szeptember végére a 19. Kossuth Toborzóra négy új ceglédi kiadvány is kikerült a nyomdákból. A könyvek helytörténeti munkák, amelyek más-más stílusban ragadják meg Cegléd múltjának egy-egy szeletét.
A turini 100-as küldöttség története
Szeptember végén jelent meg a Ceglédi Kossuth Múzeum új kiadványa, Reznák Erzsébet “A ceglédi 100-as küldöttség turini látogatása alkalmából…” című műve. A könyv a ceglédi Kossuth-kultusz egyik jellegzetes közösségének történetét idézi fel 1877-től napjainkig. A nagy múltú egyesületről készült, a Kossuth Múzeumban őrzött tablóról készül másolat a kiadvánnyal együtt a Kossuth Múzeumban 1.200 forintos áron kapható vagy megrendelhető.
50 éves a Leánykar
A Kossuth Lajos Gimnázium Leánykarának jubileumára nem csupán egy hangversennyel lepte meg a kórus az őket szerető közönséget, hanem egy színvonalas könyvvel is. A könyv, Borsos Hedvig szerkesztésében, dokumentumszerűen bemutatja a kórus történetét, az alapítástól napjainkig. Megismerhetjük belőle az alapítókat, a karnagyokat, zongorakísérőket. A jelenlegi és az egykori kórustagok is feleleveníthetik emlékeiket. Nem maradt ki egyetlen verseny, egyetlen fellépés sem a felsorolásból. A sok-sok adat között megtaláljuk a sajtóban akkor megjelent cikkeket is, amelyek beszámolnak egy-egy sikerről. Külön érdeme a könyvnek, hogy a leánykar történetén túl szól az előzményekről is, 110 évre visszamenőleg mutatja be, mikor, milyen kórusok működtek a gimnáziumban.
Arcok, képek Ceglédről
Szeptember 25-én a Városi Könyvtárban mutatták be dr. Szabó Alfréd tisztelői Arcok, képek Ceglédről című könyvét. A hiánypótló helytörténeti munka, főként azon jeles ceglédi közéleti személyiségekről készült írásokat tartalmazza, amelyek 2010 óta a Ceglédi Panorámában megjelentek. A kötetben, ahogyan Krizsán Anett szerkesztő a könyv Ajánlójában fogalmaz: “értékes és érdekes élettörténetek, elhunyt ceglédi személyiségek, emberi példaképek kerülnek bemutatásra” (…) “Ezek a tablószerű írások nem csupán emléket állítanak a helytörténet ceglédi származású, vagy éppen itt élt “gyüttment” nagyjainak, de lírai vallomások is, szubjektív vélemények is helyet kaptak benne – éppen ettől ceglédiek, ettől egyediek. A kötetbe a ceglédi jeles emberek gazdag tárházából sokan nem fértek bele azért, mert önálló kötetek jelentek meg róluk. Ajánlóm elején hangsúlyoztam az írások helytörténeti jellegét, ezen mégis túlmutat a szerző azon törekvése, hogy a ceglédi momentumokat mindig összekapcsolja a magyarországi történésekkel, eseményekkel, így azok a “nagy egészet” is megmutatják.” Az ajándéknak vagy emléknek is kiváló kötet 1000 forintért megvásárolható a Városi Könyvtárban.
Keep swinging
“Keep swinging – tartsd a négyet! – mondják a jazz zenészek egymás között, hogy a tempó mindig feszes maradjon. Ezt a két szót választottam a Dobmúzeumról szóló könyvem címének is, amit a világhírű amerikai cintányérgyár igazgatója, Armand Zildjian írt ceglédi látogatása alkalmával búcsúzóul a múzeum vendégkönyvébe. Tudta rólam, hogy – bár sohasem voltam hivatásos zenész – életem nagyobbik felét a dobok bűvöletében töltöttem. Így ez a biztatás nem csak a tempótartásnak, hanem kutató- és gyűjtő munkám további lendületének is szólt.” – írta lapunknak most megjelent könyvének kapcsán Kármán Sándor, a Dobmúzeum alapító-vezetője. – Ahogy tizenévesen a dobok mögé ültem, először a sokféle hanghatás fogott meg. Később felfedeztem azt is, hogy mennyi ötletes műszaki megoldás van egy felszerelésen. Bármerre fordultam, mindenütt kérdésekbe ütköztem, ugyanakkor rátaláltam egy útra, melyen napról-napra valamiféle kíváncsiság vitt előre. Meg kellett tanulnom, hogy időnként felfedezhetek egy pici tikot, ami közelebb visz a nagy egészhez, de ezek nem ábécérendben fognak érkezni. Nekem kell őket a napi zűrzavarban észrevenni és felismerni, hogy melyik korábbi tudásom egészíthetem ki velük. Vásároltam néhány öreg dobfelszerelést. A gyűjtésből szenvedély lett, abból pedig egy hangszermúzeum. A múzeum kialakulása, és a benne lévő hangszerek életem részét képezik. A tárlatvezetések során számos történetet mesélek látogatóimnak, akik őszinte lelkesedéssel hallgatnak végig, majd felteszik a kérdést: valahol már le van ez írva? Nos, ez a könyv a válaszom, és hogy minden részlet érthető legyen, nemcsak a Dobmúzeumról írok, hanem az útról is, ami odáig vezetett.
A képen dr. Szabó Alfréd dedikálja ceglédi közéleti személyiségekről készült könyvét
