– Tervez-e az önkormányzat új jogköréből adódóan külön adót, adókat kivetni a településen?
– Csak a tisztán látás kedvéért: itt nem különadóról van szó, hanem arról, hogy az önkormányzatok lehetőséget kaptak általános érvényű helyi adót kivetni olyan adótárgyakra, melyeket eddig nem terhelt adó. Új adót csakis január elsejétől lehet bevezetni és csakis akkor, ha a megelőző év november végéig a döntés erről megszületett. Teljesen biztos tehát, hogy ebben az évben az önkormányzat nem vezet be új adót. Ugyanakkor, mint mondottam, az egész önkormányzati rendszer átalakulásban van, feladatokat vesz át tőlünk az állam és új feladatokat kapunk, melyeket finanszíroznunk kell. Egy önkormányzat azért vet ki adót, mert a feladatai ellátásához szüksége van a bevételre. Tavaly év végén nem változtattunk a helyi adók mértékén. Most is azt gondolom, hogy először lássuk a feladatokat, aztán lássuk, azokat hogyan tudjuk megszervezni, mibe kerül, vegyük számba, mit tudunk megtakarítani; és ha mindezek után még mindig kevesebb a bevétel, mint a kiadás, vagy ha új feladatot szeretne az önkormányzat felvállalni, akkor kell elgondolkodni új adóról, vagy a meglévő adók mértékének megváltoztatásáról.
– Vannak-e már felmutatható sikerek?
– Két és fél hónap alatt nem lehet csodát tenni, ugyanakkor mindenképpen sikerként értékelem a Mezei Őrszolgálat felállítását. Még képviselőként ez az én kezdeményezésem volt. Január elejével felállt a szolgálat, a mezőőrök megkapják a szükséges képzést és március végétől már teljes üzemben dolgozik a mezőőrség. Ettől egyrészt a külterületeken a közbiztonság javulását várom, másrészt a mezőőröket is bevonjuk a területi felelősi rendszerbe.
Cegléd és Földi László képviselő úr közös sikerének tartom, hogy a Kormány 300 millió forint rendkívüli támogatást juttatott decemberben az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására. Ezt a támogatást ebben az évben kell felhasználnunk, a képviselő-testület a januári ülésen fog dönteni arról, hogy mire fordítjuk ezt az összeget. Úgy gondolom, a sportfejlesztések területén is sikerült előre lépnünk. Jó esélyünk van egy olyan modell kialakítására, melyben nem csak megépülnek a beruházások, de a fenntartási költségeiket is sikerül tervezhető és elfogadható szinten tartanunk.
– Korábban arról nyilatkozott, a lakosságot is be kívánja vonni a döntésekbe. Vannak-e erre konkrét elképzelések?
– Továbbra is szükségesnek tartom, hogy a város jövőjét érintő kérdések a lehető legszélesebb körben kerüljenek megvitatásra. A Kossuth-erkély ügye rávilágított, hogy még egy szakmailag helyes döntés is lehet lelkileg érzékeny. Készítjük elő a ciklusprogramot, számos fejlesztési elképzelés szerepel majd benne, egy részüknek a megvalósítását már az idén szeretnénk megkezdeni. Vannak olyan kérdések – például a belváros forgalmi rendje, a város tereinek funkciója, a parkolás – melyekben a döntés előtt ki szeretném kérni a közösség véleményét is. A módszereken még gondolkodunk; hogyan lehet a leghatékonyabban eljutni a legtöbb emberhez, úgy, hogy valóban érdemi javaslatokat kapjunk. Szeretném, ha ezek a vitafórumok, legyenek akár személyesek, akár az interneten folytatottak, nem értelmetlen adok-kapokról, politikai magamutogatásról szólnának. A „nem tetszik”-kel nem tudok mit kezdeni, de azzal, hogy „nem tetszik, mert …, de ha így lenne …”, azzal már lehet vitatkozni, arra már lehet érdemben reagálni, adott esetben pedig elfogadni a javaslatot.
