Az elmúlt években – többek között, Nógrád megyében, Hevesben és a Vértesben – többször és több helyen észleltek földmozgást. Cegléd közvetlen környéke nyugodt földű, de Ceglédbercel-Jászberény vonala és Nagykőrös-Kecskemét aktívabb zóna. Számottevő földrengés városunkban 1911-ben május-szeptember között volt, ami Kecskeméten egész jelentős pusztítást okozott. Mindez azért került éppen most felszínre, mert a Magyar Tudomány idei márciusi száma bemutatta több tanulmányban az 1810. évi móri földrengést és több vonatkozásban kitekintett az egész Kárpát-medencére.
Most amikor annyira igazoltnak látszik, hogy a kommunikációs forradalom óta Földünk összezsugorodott, s naponta kapunk híreket katasztrófákról, még egy látszólag távoli tűzhányó kitörése és hatása más tájakra, nem lehet közömbös nekünk. Elég csak utalni az izlandi Heka nagy kitörésére (1700-as évek eleje) utalni, ami előidézője lett az un. kis jégkorszaknak. Szokatlan hideg, csapadékos periódus; a légköri szennyeződés miatt évekig gyenge napsugárzás érte Európát is. Éhínség és járványok – ezeket is joggal az izlandi katasztrófa rovására írták.
A Vrancea térség földrengései ugyancsak elég gyakoriak és jól ismertek, pl. amelyik nagy károkat okozott a román fővárosban, 1977. május 4-én és mintegy 1600 emberéletet követelt és súlyos épületkárokkal is járt.
Most egy másik tekintélyes nemzetközi tudományos folyóirat (Journal of Volcanology and Geothermal Research) írása került kezembe. A vulkanológusok most ezt írják a tőlünk kb. 900 km-re lévő Csomád 35 ezer éve szunnyadó vulkánjáról. „Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy a vulkán még működjön, annak ellenére, hogy akár ezer vagy tízezer éven keresztül szunnyadt.”
Érdekes a hegy geológiailag, hisz’ Európa legfiatalabb alvó vulkánja. De meddig? Mi lehetne annak a következménye? Korántsem félelemkeltés miatt szerepelnek itt kérdőjeles mondatok, mert tényleg „sosem lehet tudni” – ez a vulkánok, de a földrengések természete. Mit lehet tudni a Csomádról? Harangi Szabolcs és munkatársai szerint a 8-20 km mélységű magkamrában igenis számolni kell magkásával, ami olvadékká, azaz olvadt magmává is válhat. Jelek ugyan nincsenek, de nem árt a figyelemmel kísérése és a kutatások folytatása is. Székelyföldön található az alvó vulkán, viszont egy erősebb kitörés a Kárpát-medencét is komolyan veszélyeztetné.
A Nagy-Csomád (Ciomatul Mare) a negyed-kori Csomád vulkán legmagasabb hegye, a régebbi térképeken gyakran 1294 m. Az egykori kettős kráter peremének része volt a Mohos-csúcs (1182 m), a Kis-Csomád (1238 m), a Taca (1174 m), a Kövesponk (1125 m) és a Kokojzás (1115 m). A Szent Anna-tó szomszédságában lévő hegycsoport akár székelyföldi túrázások célpontja is lehet, mivel a szakemberek egybehangzóan nyugtatnak bennünket. Higgyünk nekik!
1. kép A Dél-Hargita vázlatos térképe
2. kép Nagy-Csomád (átvétel a tanulmányokból)
