K. Cs. Krisztinát 45 órán keresztül fogva tartották egy zárkában, mely alatt minden személyes tárgyától megfosztották, szinte időérzékétől is, s ez alatt se gyermekeivel, se családjával nem vehette fel a kapcsolatot. Szerdai napon kezdődött fogva tartása, elmondták neki, hogy gyorsított bírósági tárgyalásra fog sor kerülni, amin vagy elítélik, vagy szabadlábra helyezik, de a pontos időt nem közölték. A 45 óra alatt folyton azon töprengett, hogy ez az esemény mikor is fog bekövetkezni, és hogy mi is fog ott történni. Hivatalból kirendeltek mellé egy ügyvédnőt, akivel csak a bíróságon találkozott. A tárgyalásra pénteken 11 órakor került sor, melyet reggel közöltek vele. Erre őt, mint egy bűnözőt bilincsben, pórázon vitték be, át a rendőrségről a bíróságra a járókelők szeme láttára. Ott a bírónő közölte a rendőrökkel, hogy vegyék le róla bilincset. A vádak és a tanúvallomás elhangzása után közölte a bírónő, hogy a vádlottat azonnali szabadlábra helyezi, és hogy a fogva tartás idézem: „Nonszensz és semmilyen garázdaságról nincs szó.”
Úgy gondolom, ezek után az ember jogosan teheti fel a kérdést, hogy hogyan is történhet meg ilyen 2015-ben Magyarországon. Mi több: hogyan lehet mindezt feldolgozni? A kegyetlen igazság az, hogy szinte sehogy. A történtek mély nyomot hagytak K. Cs. Krisztina életében, megviselték őt, mint lelki, mint fizikai értelemben. Már csak az, hogy 45 óra alatt semmit sem tudott gyermekeiről, képes összeroppantani egy anyát. Az ember biztosra veheti azt, hogy nem ez a nő az egyetlen, aki egy férfi jogtalan elnyomásában él. A történtek kihatottak az ő, a gyermekei és családja életére is, ezen felül nem tudni, hogy mi lesz az ügy kimenetele, és hogy milyen kihatással lesz a munkájára, lesz-e egyáltalán munkahelye, miből fogja eltartani a családját, és mikor tudja majd lelkileg feldolgozni a történteket. Ezt a megalázó helyzetet, melyben részesült ki fogja neki kárpótolni?Hol vannak ilyenkor a személyiségi jogok? Nem ez volt az első és lehet, hogy nem is az utolsó ilyen eset az életében, épp ezért szeretnénk segítséget kérni mindazoktól, akik képesek lehetnek jogi támogatást nyújtani. Az embereknek tudniuk kell arról, hogy mi történt, hogy ilyen, hogy ez ne fordulhasson elő többet.”
Újságunk által megkeresett jogi szakértő, ügyvéd szerint„a garázdaság törvényi tényállása túlságosan rugalmas, “gumiszabály”, elegendő a megállapításához, ha “alkalmas” megbotránkozás vagy riadalom keltésére valamilyen magatartás. A Büntető törvénykönyv előírja:
“339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Amennyiben súlyos bűncselekmény gyanúja felmerül az őrizetbe vétel elrendelhető. A büntető eljárási törvény előírja:
126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.
(2) Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén rendelhető el, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. Az őrizetbe vétel elrendelhető abban az esetben is, ha a 281. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak (tárgyalási őrizet).
(3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ennek elteltével a terheltet – ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el – szabadon kell bocsátani. A terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az őrizet tartama alatt az előzetes letartóztatását nem rendelte el.
Az előzetes letartóztatást a következők szerint lehet elrendelni a büntető eljárási szabályok szerint:
129. § (1) Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.
(2) A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha
a) megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,
b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösena tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
A leírtak alapján tehát jogszerűnek tűnik az őrizetbe vétel. A bíróság 72 órán belül köteles dönteni arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezi a terheltet, vagy sem.A rendőrök kötelesek a biztonsági intézkedések betartására. Valóban megalázó rabszíjon lenni és menni, még ha rövid távolságra is viszik-vezetik. A tárgyalásokon leveszik a bilincset.
Törvényes volt minden bizonnyal a bírónő eljárása, aki a szabadlábra helyezésről döntött.
Az egyedi sérelem megértése mellett jogszerűnek látszik a hatóságok eljárása. Viszont a feljelentőt esetleg felelősségre lehet vonni alaptalan hamis vád miatt.
A levélben utalás van rossz viszonyra. Hogyan vehet elégtételt a feljelentett személy? Hogyan lehet jóvátenni? Nem a hatóságok hibáztak, hanem esetleg a feljelentő.Felmerülhet a zaklatás gyanúja a volt férj oldaláról:
„222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki félelemkeltés céljából
a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki a zaklatást
a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,
b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve
c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélveköveti el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
