Szerencsémre nemrég még szúnyog alig volt, s egy sajkaszerű járművön a Büdös-ér vizén tudtam adatokat gyűjteni az élővilágról. Aki sokat jár a Vak Bottyán utca Szolnoki út felé eső szakasza felé, gyakran hallhatja a kakukk hangját (50 ezer Ft), amely egy-egy berki tücsökmadár (10 ezer Ft), vörösbegy(10 ezer Ft), vagy citromsármány (2 ezer Ft)fészkét kifigyelve – a tojását idegen fészekbe pottyantja. A fiókái nagyon hamar kikelnek, majd a befogadó madárfaj tojásait kitolja a szemtelen fióka a fészekből. Az ornitológia ezt nevezi fészekparazitizmusnak. Szerencsére az általam ismert 5 nádirigó fészek többletmunkával, álfészkekkel egészül ki. Ez biztosítja a nádirigó populáció fennmaradását. Más fajok pedig a tökéletes álcázással érnek célt, vagy amit egyetlen pár őszapó (25 ezer Ft), két ökörszem (25 ezer Ft) s egy függő cinege (50 ezer Ft) pár fizikai adottságuknál fogva is elkerülhet. Amíg magasabb a víz a kanálisban és vízi madarak időszakosan megjelentek, keszeg, kisebb csuka, sőt még compó is akadt benne, majd horogra is…
A növényvilága nem rejt különleges fajokat, a kaszált részen azért szembetűnő a mezei katáng felszaporodása, mivel a töve nem pusztul el a kaszálással. Viszont nagyon érdekes, hogy a keskenylevelű útifű, amely kitűnő gyógyhatású növény, belőle gyógyszirup is készül – nagy tömegben fordul elő. A nyílt és fedett szakasz határánál különösen jól érzik magukat a vízisiklók (25 ezer Ft), olykor tömegével kelnek ki a tojásból. De ha mocsári teknős (50 ezer Ft) kerül a partjára, a fehérjedús csemegét, a tojásokat kiszedi a fészekből.
A természetvédelmi biológushoz, ha csak a könyveket bújja, s nem szerez kellő terepi tapasztalatokat, sok információ nem jut el. Ugyanis az nem különösebben meglepő, ha valaki pl. kecskebékával találkozik; de sokkal ritkább és csak nagy vízben a tarajos gőte (50 ezer Ft) megjelenése. Igaz, a Szűcs-telepi csatornában sokkal gyakoribb, évekkel ezelőtt ott Bozán Károly tanár hívta fel rá a figyelmemet.
Az igazi meglepetés a végére maradt. Már befejeztem a megfigyeléseket, amikor élénk csiripelésre lettem figyelmes. Az egyik tisztás sarkán 10-12 fogolycsirke igyekezett elszaladni előlem, de még ebben a zöld környezetben is remekül rejtőzködtek. Ha véletlenül egyszínű sötét vagy albínó egyedek alkotnák a csapatot, aligha élnék meg a 2. évet, ami a rejtőzést lehetetlenné tenné… De egyes fák ágtorkában, majd a lombhullás után jobban észrevehetően, tengelicék fészkei is megfigyelhetők; itt négy párja fészkel. Az átjátszó torony mögötti feltöltött részen télidőben húszas, harmincas csapatokban a gyomnövényeken a termések magvait, főleg az aszat, a vadkömény, a bürök, katángkóró, a vízparton vadmurok, mocsári turbolya és a kocsord termését keresik fel szívesen.
2015 júniusában a Büdös-ér leghangulatosabb szakaszán a vízmélység 35-50 cmközött változott, viszont sokkal több vizet is képes lenne befogadni (180 cm), ami már több apróhalnak és vízimadaraknak adhatna létfeltételeket.
1. kép Magaskórós társulás
2. kép Árnyas víztükre
3. kép Melyik tojás a kakukké? (SD fotók)
