Az elmúlt hetekben sok családban a középfokú oktatási intézményekbe történő felvételi szolgáltatta a beszédtémát. A szülőknek, diákoknak január 27-ig kell izgulniuk, hogyan sikerült a vizsga, mert ekkor lesz lehetőség a kijavított felvételi dolgozatok megtekintésére. Az idei egységes írásbeli a szokásosnál is nagyobb vihart kavart. Tény, hogy a dolgozatot megíró tanulók közül többen sírva jöttek ki a felvételiről, amint arról országos lapok is beszámoltak. Volter Etelkát, a Kossuth Lajos Gimnázium igazgatóhelyettesét, matematikatanár kérdeztük:
– Valóban ilyen nehéz volt az idei felvételi?
– Én magam a 4. és 8. évfolyam matematika feladatait láttam. Érzésem szerint nehéz volt mindkét feladatsor, de meg merném kockáztatni azt is, hogy a negyedikeseké az eddigi legnehezebb. Nem szerencsés, ha egy feladaton belül ugyanannak a gondolatmenetnek a megismétlését jutalmazzuk háromszor, illetve ha a gyerek nem tudja, akkor ugyanazért „büntetjük”. A nyolcadikosok utolsó feladata verte ki legtöbb embernél a biztosítékot, hogyan lehet betenni egy olyan feladatot, amit két ismeretlenes egyenlet-rendszerrel kell megoldani, ami természetesen nem tananyag általános iskolában. Megoldható volt logikai úton is – persze rejtve akkor is ott van a két ismeretlen – de azért ezt inkább egy versenyfeladatnak érzem. Szóval a feladatsorok összeállítása nem sikerült idén sem a legjobban.
A magyarról nem tisztem nyilatkozni, de Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a negyedikes feladatsor olyan ismereteket is számon kért, ami nem része az alsós tananyagnak, valamint kifogásolható a teszt belső arányossága, illetve inkább aránytalansága is.
Minden nyílt napon elmondom a jelenlévő tanulóknak és szülőknek, főleg a 10 éveseknél hangsúlyozom, hogy egy jó tanuló gyerek hozzászokott, hogy a dolgozatait megírja 90% körüli eredménnyel. A felvételi nem erről szól. Itt nem a megtanult anyagot kell visszaadni egy kisebb témakörben, hanem az eddig tanult ismereteit kell tudni alkalmazni.
– Miért van szükség erre az egészre, ha ennyire megviseli a tanulókat?
– Azt hiszem, soha nem lesz olyan felvételi rendszer, ami mindenkinek megfelel és mindenki szerint igazságos. Viszont amíg többszörös a túljelentkezés egy adott intézmény tagozataira, addig valami alapján sorrendet kell megállapítani.
– A felvételit ellenzők egyik érve, hogy nem szabad ilyen stressznek kitenni 10 vagy 14 éves gyerekeket.
– Erre csak azt tudom mondani, hogy amíg nem volt írásbeli felvételi, csak az általános iskolából hozott jegyek alapján kerültek be a tanulók, addig az volt a kritika, hogy egy 4-es vagy 5-ös mást ér egy jó iskolában, kevesebbet egy gyengébben, sőt egy iskolán belül is előfordult, hogy egy szigorúbb tanárnál nehezebb volt a jó jegyet megszerezni.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok elindulásakor minden iskola saját hatáskörben szervezett írásbeli és szóbeli vizsgát. Ez már segített a kiválasztás folyamatában, de azért érezzük át annak a kisdiáknak a helyzetét, aki esetleg két-három helyre is felvételizett. Szegény minden egyes helyen írásbelizett, szóbelizett, mindenhol más volt a felvételi követelménye, rendszere. Ennél rosszabbat nem tudok elképzelni. Ezt felismerte az akkori oktatásirányítás és ezért vezették be az egységes írásbelit anyanyelvből és matematikából. Nem kötelező a középiskolának megkövetelni ennek a megírását, de ha írásbelit kér, akkor csak ezt kérheti. A tanuló egyetlen felvételit ír és ennek eredményét minden középiskola elfogadja. Tehát a sokszori stresszhelyzet helyett csak egyszer kell ezt „túlélni” a tanulónak. És mivel mindenki ugyanazt írja, összehasonlíthatóak az eredmények. Ez mindenképp pozitív.
– Mi a véleményed arról a kritikáról, hogy egy ilyen feladatsor megoldása a diák egy adott napon nyújtott teljesítményét tükrözi csupán?
– Ebben van némi igazság, de azt hiszem, hogy az izgalom szinte mindenkit egyformán befolyásol. Ha pedig a feladatsor nehéz, az mindenkinek nehéz. Akinek jók az alapjai, az nehéz feladatsor esetén is jobban teljesít. Nem igen fordul elő, hogy egy gyengébb képességű tanuló lekörözi a legjobbakat csak azért, mert kevésbé izgul. Persze nem állítom, hogy egyes esetekben lehet nagyon rossz napja a gyereknek, és alulteljesít. Itt segít rajta a hozott pont, hiszen az hosszú időn át nyújtott teljesítményt mutat.
– Rendben van, szükséges a felvételi, de miért ilyen nehéz?
– Ha a felvételi feladatsort a jeles és kitűnő tanulók mindannyian megírnák 90% körül, akkor valóban feleslegesen tettük volna ki stresszhelyzetnek őket, hiszen ha 30 betölthető helyre jelentkezik 100 tanuló közel azonos felvételi eredménnyel, és a bejutási határnál van 20 gyerek azonos pontszámmal, akkor mi alapján dönt egy iskola. Ennek a felvételinek az is szerepe, hogy „széthúzza” a mezőnyt. Minden feladatsorban van olyan feladat, amit szinte mindenki meg tud oldani, ez kellene, hogy némi sikerélményt adjon, de van olyan feladat is, amit nagyon kevesen tudnak megoldani. 90%-os teljesítményt valóban csak a legkiválóbbak érnek el. Minden lehetséges alkalommal hangsúlyozom, hogy egy 60-70%-os teljesítmény is lehet nagyon jó, csak ezt nehéz megélni annak, aki az iskolai dolgozatok eredményéhez szokott.
Hogy a gyerek mennyire keseredik el, mennyire tud túllépni az esetleges csalódáson, abban nagy szerepe van a szülőknek és a családnak. Nem tudok rosszabbat elképzelni, mint – és ez valós példa – amikor otthon letöltik a netről a megoldást és a szülő azt mondja a gyerekének, „hogy lehettél ennyire h…., hogy még ezt sem oldottad meg, pedig milyen egyszerű”. Igen, egyszerű a képernyő előtt. De nem éles helyzetben, amikor a gyerek azt is képes elrontani, amit pedig tud. A szülő ilyenkor két dolgot tehet. Egyrészt nem szidja a gyerekét az esetleges gyengébb teljesítményért, hanem próbálja megnyugtatni, hiszen van a gyereknek éppen elég baja, másrészt a saját idegességét nem viszi át a gyerekre. Ez nem könnyű helyzet se szülőnek, se gyereknek, és hosszú még az idő addig, míg kiderül, hogy a tanuló bekerül-e a választott középiskolába.
Felvételi menetrend:
– Felvételi vizsga eredményeibe betekintés, értékelő lap átvétele: 2016.01.27.
– Jelentkezési lapokat az általános iskolák elküldik a középfokú intézményeknek: 2016.február 12.
– Ideiglenes eredmény közzététele: 2016. március 9.
– Szülők módosíthatnak az iskolák sorrendjén: 2016. március 17.
– Végleges eredmény kihirdetése: 2016. április 26.
– Beiratkozás: 2016. június
