KIFOGÁSOK. S talán elfogadható, segítő válaszok…
- Nehéz a helyesírás. Igaz. De ha az idegen nyelvet, például a német grammatikát (der, die, das …) tanuljuk? (Nagy László költő: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.” Kodály Zoltán „A magyart is tanulni kell, még született magyarnak is.”)
- Nincs érzék hozzá. Némelyeknek az autóvezetéshez … Mit kell tenni – miként a helyesen írást is? Gyakorolni, gyakorolni!
- Nem logikus a szabályozás. Háromfajta logika érvényesül benne. Grammatikai: zsebre vág, sorba áll … az előtag ragos, ezért különírjuk; kőfal, műkő kerítés, bőr pénztárca, műanyag padlóburkolat – csak akkor írjuk egybe az anyagnévi szerkezetet, ha mind az előtag, mint az utótag egyszerű szó; előadó-művészet, miniszoknya-viselet – a három tagból álló összetett szó meghaladja a hat szótagot. Jelentéstani: ágról szakadt (levél) és ágrólszakadt (szerencsétlen), tűzről pattant (szikra) és tűzrőlpattant (menyecske), hat ökör (hat jószág) és hatökör (nagyon buta) – jelentést változtat az egybe- vagy különírás. Szótörténeti (etimológiai): mindnyájan = mind + nyáj (emberek sokasága) + an a sokan mintájára; ördöngös (a. 3. „ö” is rövid) = ördöng (az ördög korábbi alakja) + (ö)s kötőhangzós képző, s a kötőhangzó mindig rövid.
- Minek bajlódni vele, mindent tud a helyesírási program. Nem mindent. Például a jelentéselkülönítést a konkrét szövegösszefüggésben (lásd 3. pont!). A nyelv bonyolultabb rendszer, mint a mosógép műszaki szerkezete, amely programozható.
ELŐZMÉNYEK. A 19. századig sokszínűség jellemezte az írásgyakorlatot. „Úgy hitte minden, jó ösvényen ő jár; / Álúton minden más” – írta Kazinczy Ferenc. A reformkor „Haza és haladás” programja szükségessé tette az egységes nyelvet. Ezt szolgálta a nyelvújítási mozgalom és az 1832-ben megjelent 1. akadémiai helyesírási szabályzat. A 20. század elejére azonban bonyolódott a helyzet, ugyanis három helyesírást követtek: az akadémiait, a nyomdait és az iskolait. (Ezek eltértek egymástól!) Az Akadémia 1922-ben egységesített, s azóta ez a tudományos intézmény írja meg és elő a normatív (irányadó) szabályzatot.
CÉL. „Új” szabályzat, – azért írható az új idézőjelbe, mert nincs sok lényeges változás a 11., 1984-es kiadáshoz képest. A „helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása” a cél, ezt közli az Előszó. A jó értelemben vett konzervatizmus győzött. (Ezért sokan bírálják, ők radikális változtatásokat akartak, például az örök bűnbak, az ly eltörlését.)
VÁLTOZÁSOK. Nyilván itt nem említhetem mindegyiket, a lényegeseket emelem ki példákkal.
Kiejtés szerint: ez a magyar (helyes)írás egyik fő alapelve, mivel beszédkövetésre törekszik. Példák (zárójelben az eddigi), utána vastag betűvel az új: (advent) – advent vagy ádvent, (árboc) – árbóc, (e-mail) – e-mail v. ímél, (lámpabura) – lámpabúra, (standard) – standard v. sztenderd, (státus) – státus v. státusz. De továbbra is: egyes, húszas, irigy, tízes.
Különírás, ha toldalékos az előtag, s nincs jelentésváltozás az egybeírással: (célratörés) – célra törés, (cserbenhagyás) – cserben hagyás, (fejbentartás) – fejben tartás, (nyakoncsípés) – nyakon csípés, (útbaigazít) – útba igazít. De: (nyitva tartás) – nyitvatartás, (számon kér) – számonkér.
Különírt jelzős szerkezet, bár egységes jelentésűnek érezzük: (házinyúl) – házi nyúl, (kisalakú) kis alakú, (kismértékű) – kis mértékű, (nagyfokú) – nagy fokú, (nemzetiszínű) – nemzeti színű, (sóskifli) – sós kifli, (zártkörű) – zárt körű. De: (alsó fokú) – alsófokú, (lágy tojás) – lágytojás, (száraz borsó) – szárazborsó.
Egységesítés: (díszszemle, de ésszerű) – díszszemle és észszerű, (Thomas Mann-nal, de Mariannal) – Thomas Mann-nal és Mariann-nal; (eszencia = sűrítmény, de esszencia = lényeg) – esszencia = sűrítmény és lényeg. De továbbra is egyszerűsítünk: toll+val = tollal, vádlott+tól = vádlottól, orr+ra = orra.
Választható: (dühvel) – dühvel v. dühhel; elseje v. 1. v. 1-je; elsején v. 1-én v. 1-jén; spray v. szpré; spray-vel v. sprével v. szprével.
Szótagszámlálás: helyesírásunk legbonyolultabb része a többszörös szóösszetételek (3 vagy több tagból állók) írása. Ezen most még „csavartak” egyet (139. pont). A szabály: autóbuszjárat: három szó (autó+busz+járat), de nem haladja meg a hat szótagot (6), egybeírjuk; autóbuszjáratról: 7 szótag ugyan, de a ragot (-ról) nem számítjuk bele, egybeírjuk; autóbuszjáratok: 7 szótag, de a jel (-k) nem számít bele, egybeírjuk; autóbusz-megálló: 7 szótag, a végén képző (-ó) van, ez beszámít, ezért kötőjellel írjuk; autóbuszjárati: 7 szótag, de az -i képző kivétel, tehát nem vesszük figyelembe, a szót egybeírjuk. Hasonlóan: eddig vendéglátó-ipari, most vendéglátóipari.
Gyakoriság: a szokás, a gyakori (helytelen) használat eltért a szabálytól, így győzött az úzus, ezt elfogadta a bizottság: (B.ú.é.k.) – BÚÉK, (on-line) – online, (PIN kód) – PIN-kód, (taj-szám) – tajszám.
„KEZES”. Ajánlások: 1. Legyünk kezes, engedelmes használói az új szabályzatnak. 2. Legyen „kezes” a szokásunk, azaz legyen kéznél a szabályzat. 3.Kezeskedjünk azért, hogy türelmesen segítünk másokat a változások megismerésében.
(2016 szeptemberéig a 11. és a 12. kiadás is érvényben van; az új szabályzat ősztől lesz kizárólagos használatú.)
Koltói Ádám
