Pünkösdi események – ma

Az utóbbi időben számos jótékonysági akciót szervez a ceglédi Hit Gyülekezete, a legutóbb például véradást, de a hajléktalanszállót, vagy a nehéz sorsú gyerekeket is rendszeresen támogatják. A gyülekezet társadalmi aktivitásáról és a Pünkösd ünnepének jelentőségéről beszélgettünk Szokalopulosz Georgisz lelkipásztorral, de nem kerültük el a kényes kérdéseket sem.

– Országosan 1979-ben indult a Hit Gyülekezete Németh Sándor alapításával néhány fős imacsoport formájában, aminek mára már több mint kétszáz közössége működik szerte az országban és a határon túl is. Az 1%-os adófelajánlások alapján pedig már hosszú ideje a Hit Gyülekezete a negyedik legnagyobb egyház az országban. Cegléden 1990-ben néhány egyetemista fiatal kezdte el a munkát és szépen növekedett a gyülekezet 1997-ig – osztotta meg velünk a gyülekezet történetét dióhéjban a lelkipásztor. – Akkor egy belső feszültség következtében lecsökkent a tagság létszáma, így amikor 2003-ban én Ceglédre kerültem 10-15 fős csoportot vettem át. Ma közel 300 fő vesz részt rendszeresen az alkalmainkon.

– Mostanában a gyülekezet társadalmi aktivitást vállal, korábban miért nem, most miért álltak ki a nyilvánosság elé?

– A gyülekezetnek mindig is alapgondolata volt a társadalmi megjelenés a „munkálkodjatok a város jólétén” alapján, de itt helyben ahhoz, hogy ki tudjunk lépni az emberek felé belső megerősödés kellett. Most értek meg rá a gazdasági és humán feltételek. Elvünk a „jobb adni, mint kapni” és eszerint szeretnénk Isten szeretetét közvetíteni, a társadalomért tevékenykedni, kilépve a szűken vett családi-baráti körünkből.

– A neve arról árulkodik, hogy nem magyar származású… Hogyan került Ceglédre és lett lelkipásztor?

– Görög származású vagyok. A második világháború után véres polgárháború tört ki Görögországban. Nagyszüleim és szüleim 1949-ben menekültek el hazájukból a hatalomra jutott katonai diktatúra terrorja miatt. Magyarország befogadta a görög menekülteket és ideiglenes szállásokat hozott létre a számukra, ahol letelepedtek. Én már itt születtem. Leginkább görög származású magyarnak tartom magam, a feleségem is magyar, öt gyermekünk van. A hitéletre térve: 25 évvel ezelőtt fogadtam be Jézust az életembe, betöltekeztem Szent Lélekkel és fokozatosan kialakult bennem egy elhivatottság, hogy Isten Igéjét szeretném hirdetni. Később elmentem informatikai mérnöknek tanulni, és egyidejűleg a teológiát is elkezdtem. Rövid ideig együtt végeztem a kettőt, de aztán maradtam a teológiánál. Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze megbízásából kerültem Ceglédre 2003-ban.

– Úgy tudom, hogy társadalmi munkában – a munkája mellett – végzi a lelkészi szolgálatot. Mégis: az egyik kényes pont a Hit Gyülekezetével kapcsolatban – ami a médiában megjelenik – a pénzkezelés átláthatatlansága, a kötelező tizedfizetés, miközben bevett egyházként állami támogatást is kap. Sokan feltételeznek visszásságokat…

– A Hit Gyülekezete kapcsán már a rendszerváltozás előtt is, tehát a kommunista hatalom részéről is megfogalmazódott ez a vád, és ezt határozottan visszautasítjuk. Mi a pénzügyekkel kapcsolatban is a több évszázados protestáns hagyományt és a Biblia útmutatását követjük, persze az állami törvények betartásával. A Hit Gyülekezete az államtól nem kap a hitéletére vonatkozóan anyagi támogatást, mi az önfenntartó egyházmodellben hiszünk. A Biblia szerint az a jó, ha a hívők tartják el a gyülekezetüket, vagyis akik szellemi javakat kapnak, azok anyagi javak formájában fejezik ki a hálájukat. Ez már az Ószövetségben is így volt, de Pál apostol is ír erről az Újszövetségben. Ezt a mintát követi a gyülekezet. Az adakozás és a tized pedig önkéntes, nem kötelező. Ha ad valaki, akkor pedig annyit ad, amennyit akar. Cegléden is az istentisztelet része az adakozás, többtagú pénzügyi bizottság számlálja meg és jegyzőkönyvezi az adományokat és könyvelésre kerül az egyházi működési szabályzat szerint. A pénzügyi viszonyok tehát átláthatók. Bármilyen vizsgálat volt az adóhatóság részéről országosan, nem találtak kivetnivalót. Országosan a Hit Gyülekezete csarnokokat, iskolákat, óvodákat, egyetemi oktatást tart fenn, nem beszélve a karitatív szolgálatokról. Mi itt Cegléden bérlünk egy ezer négyzetméteres csarnokot, buszjáratokat üzemeltetünk a környékbeli tagok istentiszteletre szállítására, a maradék összeget fejlesztésekre és jótékonykodásra költjük. Magamról annyit, hogy egyházunkban ahhoz, hogy valakit teljes idejű lelkésszé szenteljenek hosszú idő telik el, és ezalatt „megpróbáltatik a szolgálata”.

– Van egy másik gyakorta emlegetett kifogás is. Mit mondana azoknak, akik idegenkednek a Hit Gyülekezetétől, az ott tapasztalható „furcsa jelenségek” miatt?

–
A Hit Gyülekezete neoprotestáns egyház, amely a pünkösdi-karizmatikus mozgalom része. E világméretű mozgalom közel 120 éve indult el és ezalatt több mint félmilliárd ember csatlakozott hozzá. A Pünkösd, amit most ünnepeltünk a Bibliában leírt történet szerint lényegileg azt jelenti, hogy a Szent Szellem lejött a földre, betöltötte a hívőket és elhozta menny erejét, amely erővel pedig a gonosz, negatív, sorsromboló erőket „kioltja” és ezért meg lehet szabadulni tőlük ma is. Ez az igazság nemcsak a Hit Gyülekezete, hanem minden a teljes bibliai igazságot hirdető karizmatikus gyülekezet sajátja. Az egyháznak vissza kellene térni ahhoz, hogy ne csak intellektuális alapon működjön, hanem az az erő is megtapasztalhatóvá váljon, ami az első századi apostoli egyházban is működött. Hiába ment végbe hatalmas technológiai fejlődés, az embereknek még mindig vannak olyan problémáik – többek között függőségek, bizonyos betegségek stb. – amelyeket nem lehet intellektuálisan és a jelenlegi tudomány állása szerint megoldani. A Mindenható Istennel való találkozás sokszor drámai változásokat hoz létre, ezért sokan fordulnak oda a hithez, hogy gyökeresen megváltozzon a helyzetük. Európában az ateizmus és a materializmus világnézet-rendszerében furcsák csak azok a jelenségek, amelyek megszokottak a Biblia földjének kultúrájában, de Afrikától Amerikáig és Ázsiától Ausztráliáig nagyrészt másképp gondolkodnak az emberek Isten dolgaival kapcsolatosan. Gondoljunk csak a „földre esés” kérdésében Pál damaszkuszi útjára, ahol a lóról leesett Isten jelenlétében, vagy Jézus tevékenységére, amikor a démonokat kiűzte, azok pedig hangos kiáltással kimentek az emberekből. Természetesnek számított az embereknek, hogy Isten jelenléte megnyilvánul egy istentiszteleti alkalmon. Ez csak a mi világnézetünknek furcsa.

– Önnel történt már ilyen megtapasztalás?

– Említettem a Pünkösd történetét, amely az Apostolok cselekedetei 2. részében van leírva, hogy a Szent Szellem leszállt és az emberek más nyelveken szólaltak meg. Ez elég természetfeletti dolog és ennek én is részese voltam 25 éve, amikor betöltekeztem Szent Szellemmel és azóta is gyakorlom a „nyelveken szólást” a lelki épülésemre.

– Mit tart a gyülekezete küldetésének Cegléden?

– Küldetésünk a Biblia igazságát először is megismerni, majd megélni és továbbadni azt az ún. Nagy missziós parancs alapján. Továbbá betölteni a két fő parancsolatot a názáreti Jézus Krisztus szerint: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.” És ehhez hozzátette: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Ezt szeretnénk Cegléden megvalósítani a gyülekezeten belül és azon kívül is.