Az újságíró feladata: a hírek folyamából válasszon, melyek számíthatnak a közérdeklődésre, illetve mely információt kell feltétlenül megosztani a tisztánlátás érdekében, természetesen annak körülményeit is hitelesen bemutatva.
A cím akár ars poétikája is lehetne Kőhalmi Dezsőnek, aki a múlt év végén megkapta a Cegléd Kultúrájáért-díjat. Magam is széles látókörű és nyitott embernek ismerem, ezt saját elmondása szerint családjának köszönheti, ahol érték volt és érték a könyv, valamint az olvasás. Ez gyerekkorában közeli és távoli tájak megismerésének kézenfekvő eszköze volt, mely valóságos utazássá idegenvezető szakmájával és feleségével tett távoli kirándulásaival lett. Meghatározónak tartja, hogy keresztény értékrendű édesanyjától naponta mesét hallott. Azt általában meg is beszélték, így erkölcsi szempontból is gazdagodott. Komoly szerepet játszottak cseperedésében iskolái: poroszos szigorral, de következetességgel tanították az alapokat a Mészáros Iskolában – így a hittant is. Innen tízévesen nem önszántából került más környezetbe. Egy utcai beszélgetésük során -fiúk lévén – élénken elemezték a szovjet haditechnikát és a városi forradalmi eseményeket. Egyik társuk katonatiszt édesapja vizsgálatot és legszigorúbb büntetést kért rájuk, így a beszélgetőket kicsapták. A Földvári Iskolába került, ahol tanárai jó érzékkel bevonták az úttörő mozgalomba, őrsvezető, majd rajvezető lett. Krónikaírás, táborozás, számháború, a korszak kötelező ünnepein való részvétel megvédték az őt fenyegető megbélyegzéstől, már a középiskolai tanári pályára készülhetett. Édesapja betegsége miatt és rokoni tanácsra mégis inkább a Székesfehérvári Útépítő Technikumba ment, „jó szakmát” tanulni. Szerencséjére az irodalmi színpadon, néptánc-körben és történelem órákon kibontakozhatott humán érdeklődése, a bölcsész álmok azonban csak nem akartak megvalósulni. Kecskeméten, majd a Cegléd Városi Tanácsnál dolgozott szakmájában, mikor Tamasi Tamás biztatására, a Pest megyei Hírlapnál előbb járási számba írhatott, majd félállású újságíró lett. Kétgyerekes családapaként kellett döntenie, marad a város szolgálatában, vagy „fináncként” lakáshoz jut. Pénzügyőrként államigazgatási diplomáját jól tudta használni az előrejutásban, de az újságírást már „csak” a szakma országos lapjaiban folytathatta. Igaz, hogy ennek köszönheti az ELTE újságíró és a Közgazdasági Egyetem politikai kommunikáció diplomáját. Kinevezték a VPOP parlamenti titkárává, ahol közelről megismerte a politika működését, tovább erősödött benne az újságírói függetlenség hasznosságába vetett hit, melyet az objektivitás és a hír valódiságáról való mindenkori meggyőződés elve vezet. Itt, pályája csúcsán érte az a súlyos betegség, melyet teljes életmód-váltással és családja segítségével tudott csak leküzdeni. Akkor tanulta meg az olyan apró dolgokat értékelni, mint például a hideg vizespohár oldalán gyöngyöző pára szépsége. Édesapjától örökölt emberszeretete elmélyült, tudatosan törekedett írásaiban a jót, követendőt bemutatni a problémák mellett. Idén, februárban alapított internetes újságában szép sikereket mondhat magáénak. Egy szegény sorsú család gyermeke születésnapi meglepetésének elősegítése érdekében írott cikke adakozásra indította a cégeket, szervezeteket, illetve nagyszabású eseménnyé szélesítette az évfordulót. Nem mellékesen közel egymillió tetszésnyilvánítást váltott ki, a család a jóakaratú emberek lelki támogatását is élvezhette. Utazásairól szóló képes, népszerű előadásait a tanuló ifjúság láthatta. A MUOSZ turisztikai és gasztronómiai szakosztályának elnökségi tagjaként városunkat bemutató és népszerűsítő programokat szervezett. Emellett a MUOSZ etikai bizottságában is dolgozik, az országos ügyekre való rálátással, alapelvét követve jobbíthat. A tudásod a közösség javára használd! – mondta útravalóul beszélgetésünk végén.
– Igen ám, de e munkához honnan az energia?
– Unokám a sérült vállamat finoman megsimította kezével, gyógyít!
P.R.G.
