Nőgyógyászati szűrővizsgálatokról – A valóság, és ami elvárható lenne

Már megint a szűrővizsgálatok! Lerágott csont, hiszen már a „csapból is ez folyik” -gondolhatja a kedves olvasó. Már a „kisiskolás” is tudja, hogy a szűrővizsgálatok azért fontosak, mert egyes betegségek tünetmentes állapotban felismerhetők és így teljesen gyógyíthatók, szemben a már tüneteket okozó betegségekkel. És akkor mi ebben az érdekes, mi ebben az új? Hát, ha nem ijesztettünk el senkit ezzel a pár mondatos bevezetővel, az alábbiakban ki fog derülni.

A nőgyógyászati szűrővizsgálaton eddig, – jogosan – a méhnyakrák szűrést értettük. A módszer évtizedekre tekint vissza. Egyszerű, megbízható. A lényege: a méhszájról és a méhnyakról vett mintát elemzik és a benne lévő sejtek vizsgálatából megítélhető, hogy van- e gyanú a méhszáj, méhnyak rosszindulatú betegségére.

Annak ellenére, hogy a mintavétel csaknem fél évszázada a nőgyógyászati vizsgálat része, napjainkban is évente ötszáz nő halálát okozza Magyarországon. Olyan betegség, ami szinte száz százalékosan szűrhető és megelőzhető lenne. Bizonyíték erre Finnország, ahol a jól szervezett és kivitelezett szűrés eredménye ezt a halálozási okot szinte teljesen eltüntette.

Mi lehet a magyarázat? A válasz egyszerű: a részvételi hajlandóság és a szervezettség közötti különbség.

Hazánkban a jelenlegi egészségügyi politika ezt úgy próbálja áthidalni, hogy az erre vállalkozó védőnők kiképzésével, a kisebb településeken biztosítja a szűrés elérhetőségét. A jó szándék megkérdőjelezhetetlen. De vajon elégséges-e ez a módszer a 21. század elején? Ez bizony komoly kételyeket ébreszt bennünk, szakorvosokban. Hiszen egy ilyen szervezett, időt, energiát, pénzt felemésztő, nők százezreit megmozdítani kívánó találkozásban sokkal több lehetőség van, mint egy-két perces mintavételi procedúra. Az ilyen” izolált” méhnyakrák szűrésen átesett nőkben sokszor az a hamis kép alakul ki, hogy” negatív az eredményem, így nőgyógyászatilag minden rendben van”. Ami a méhnyak betegséget illeti, nagy valószínűség szerint ez így is van.

Viszont egy komplett nőgyógyászati vizsgálat, ami az előbbi mintavételen kívül tapintásból, – és remélhetőleg – hasi és hüvelyi ultrahang vizsgálatból is áll, sokkal több információt nyújt a valós egészségügyi állapotról. Vegyük hát sorra ezeket a lehetőségeket.

A tüneteket nem okozó jóindulatú myomák, petefészek cysták felismerése sem elhanyagolható a beteg sorsa szempontjából, de sokkal jelentősebb ezeknél az életet veszélyeztető méhtest rákok korai felismerése, amire a hüvelyi ultrahangvizsgálat már lehetőséget ad. A szűrővizsgálatkor levett váladék cytologiai vizsgálata, nem nyújt információt ennek a betegségnek a kiszűrésére. Még nem hivatalos, de az utolsó országos nőgyógyászati kongresszuson, ahol egy előadás címében vetettük fel a problémát (Szűrhető betegség-e a méhtest rák?) senki nem állt fel, hogy a nem mellett érveljen.

Miért is fontos ez? A méhtest rákok száma ijesztő módon nő, szemben a csökkenő méhnyak rákos esetekkel, amit ha nem is elégséges módon – ahogy fent már említettünk – de évtizedek óta szűrünk. A méhtest rák az 50 év felettiek betegsége, de egyre gyakrabban fiatalabbakkal is találkozunk. A méhtest rák – főleg tünetmentes, kezdeti stádiumban – nagyon jól, tökéletesen gyógyítható. A petefészekrák ultrahangvizsgálata és szűrése már nem ilyen egyértelmű, de igényes vizsgálónál kötelező.

A szűrővizsgálatokat más szervek megtekintésével is ki lehet egészíteni.

Egy tapasztalt, nőgyógyász-ultrahangos orvosnak nem lehet nagy kihívás egyéb hasi szervek – epehólyag , vesék, a máj, a lép, a húgyhólyag – megtekintése  Ezek a vizsgálatok nem adnak diagnózist, de felvethetnek bizonyos elváltozásokat.

A gyakorlatomban már vese TBC-vel, számtalan vese- és májcystával, epekővel, lépmegnagyobbodással, hólyagtumorral találkoztam. Ezek további vizsgálata, a diagnózis felállítása természetesen már nem egy nőgyógyász feladata.

Köztudott, hogy az emlődaganatok száma már a negyvenes korosztályban sem ritka. Sajnos a hivatalos, behívásos szűrés csak 45 éves kortól indul.

Ne tévesszen meg senkit! Egy negatív emlőtapintási lelet a műszeres szűrővizsgálatot nem helyettesítheti, de mindenképpen hasznos az önvizsgálatról, az odafigyelésről beszélni

A magas vérnyomás – melyet nagyon sokan nem is tartanak betegségnek – csaknem minden  harmadik beteget érint negyven év felett. Arra, a kérdésre, hogy „van-e valami egyéb betegsége?” – a válaszokból ez nagyon sokszor kimarad. Nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget, mint megérdemelne. Meg lehet még említeni a vércukor rendszeres ellenőrzésének fontosságát is. A méhtestrákban megbetegedők nagy része a magas vérnyomásos és cukorbetegek közül kerül ki.

A szűrés eredményeinek megbeszélése sem kevésbé fontos része az igényes nőgyógyászati szűrővizsgálatnak Főleg a humán papilloma vírus (HPV) fertőzésekkel  kapcsolatban van meglehetősen sok téves információ. Sokszor az egészségügyi személyzet felelőssége is felvethető ebben az esetben, de ez már egy másik „történet”. A fenti emeltszintű szűrés már Cegléden is elérhető.

Dr. Habony Pál
Szülész-nőgyógyász főorvos