A tavasszal diót törtünk kint a szín alatt, mellettünk a kövezeten Folti kutyánk észrevett egy kis bogarat, aki szép lassan haladt. Mondtam a nejemnek, hogy ez egy kis szarvasbogár. A nap már szépen sütött, a képen is látható a kis szarvasbogár és árnyéka, mely kétszer akkora, mint ő.
A napokban szálltam volna be a kocsiba és a fűben megláttam egy igen fejlett, szép szarvasbogarat. Ő annyit mondott:
– Látod, lettem akkora, mint az árnyékom! Szinte olyan nagy, mint a rinocérosz, lehet egy kicsit kisebb. Köszönöm, hogy kiskoromban nem tapostál el!
Nincsenek véletlenek! Hiszem, hogy ugyanaz a kisbogár volt. Csodás a természet, vigyázzunk rá!
Józsi Bá
