Bizonyára sokan ismerik, esetleg még többen nem ismerik, de megérdemli, hogy ceglédiek tudjanak róla…Van városunkban egy nagyon kedves idős bácsi. Régebben órásként szolgálta az embereket a tudásával kicsi műhelyében. A kis üzletről már régóta lekerült a tábla, hiszen nem éri meg adót meg egyebeket fizetni, mert bevétel már régóta nincsen.
Ez az idős bácsi, fájós lábbal is, betegen is lemegy a kis műhelybe, bár lehet, hogy egész héten se téved be hozzá senki, hiszen nem is tudnak erről a műhelyről, legfeljebb az arra járók.
Gyuri bácsi 87 éves, még ma is minden nap ott ül a picike Szárcsa utcai órás műhelyében,– mióta özvegy nem szeret egyedül otthon lenni, – és várja, hogy valaki betévedjen hozzá, hátha tud neki segíteni. Szeretné hasznossá tenni magát. Legtöbbször csak elemcserére térnek be az emberek hozzá, (már aki még tudja, hogy nála ezt elintézheti). Gyuri bácsi öreg, de ügyes kezeivel óvatosan kibontja a szerkezeteket, óra, távszabályzó, kapunyitó, bármi és kicseréli az apró elemeket.
Természetesen csak az elem árát kéri el. Soha nem használ, gagyi, kínai elemet, csak megbízható tartós, márkás elemeket (bár így megnöveli a tárgyak élettartamát, ezáltal kevesebbszer kell menni hozzá). De nemcsak az órákat, hanem bármilyen más apró kütyüt megjavít, legyen az gyermekjáték, zsebszámológép, vagy zenélődoboz. Mi is sok ilyesmit vittünk oda, amikor már úgy gondoltuk, hogy végleg elromlott, és eljött az ideje a kidobásnak. Utolsó próbaképpen elvittük Gyuri bácsihoz, aki életet lehelt beléjük.
A XXI. században, ha elromlik egy óra, az emberek inkább vesznek egy újat, ahelyett hogy megjavíttatnák a régit, így már nincs kereslet az órások munkája iránt. Bár időnként még az antik időmérők javításához kellenének a nagy tudású, tapasztalt mesterek. Nagy kihívás, ha egy évszázados órát kell működőképessé varázsolni, a hiányzó alkatrészeket ugyanis általában maga az órásmester készíti, latba vetve minden tudását, hogy kitalálja, hogyan gondolkodhatott a műremek egykori készítője. Mi lesz, ha nem tudják átadni szaktudásukat a szakma tudói, ki fogja majd a régi szerkezeteket megjavítani?
Egy kislány Fási Krisztina írt is egy verset Gyuri bácsinak, amikor egy nagyon régi zenélő játékot, amelyről már lemondtunk, megjavított. Gyuri bácsi nagyon meghatódott, és megörült a versnek.
Gyuri bácsi
Gyuri bácsi ügyes órás,
minden órát megcsinál,
javítása tökéletes,
nincsen neki akadály.
Nemcsak órákat javít ő,
bármit megcsinál.
Nekem is segített nem egyszer,
bízok benne nem vitás.
Ha bárki ellátogat hozzá,
nem csalódik, az garantált,
mert nála ügyesebb órás bácsit
nem látott még a világ.
Ez az idős ceglédi úriember példát mutat segítőkészségből, emberségből: nem nyafog, bár fájdalmai vannak, inkább szeretné még hasznossá tenni magát.
Talán, ha az emberek tudnának róla, nála cseréltetnék ki „elfáradt” elemeiket, Gyuri bácsi is örülne, ha emberekkel találkozna.
F.I.
(Fotó: Kisfaludi István)
Én hozzá járok.Nem csalódtam benne soha,mindig pontos munkát végez.Szívesen beszélget ,mindenkihez van egy-egy kedves szava. Isten éltesse sokáig Gyuri bácsit!
Sokáig legyen még Gyuri bácsi a megfáradt elemek cserélője. Szívből kívánom, hogy az Ő órája még sokáig ketyegjen! Sajnos kevesen vannak még közöttünk régi mesteremberek. Kiöregedtek és nincs aki tovább vigye a staféta botot, pedig szükség lenne rá. Az én drága apósom is a még élők között lehet isten kegyelméből és a századik évében lépett májusban. Cegléd egyik ismert szűcsmestere volt. Kicsiny, szerény műhelye már rég eltünt a Teleki utcából, Ő benne azonban elevenen élnek munkás éveinek emlékei. Vígyázunk rá, hogy még sokáig tudjon mesélni nekünk a régi “szép időkről”!
Érdeklődnék, hogy tart nyitva Gyuri bácsi? Sehol sem találok erről infót.
Előre is köszönöm!