Díszpolgári címet kapott Dr. Koltói Ádám

Irodalmi munkásságáért, a magyar nyelv műveléséért Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott Dr. Koltói Ádámnak, amelyet november 4-én, a falunapon adtak át.

A rendezvényen az alábbiakban méltatták a Cegléden élő nyelvész életpályáját:
Koltói Ádám 1943. február 27-én született Ceglédbercelen. Az általános iskolát szülőfalujában végezte. A magyar nyelv és a magyar irodalom szeretetét Siklódi Feri bácsi oltotta bele. Írói vénája hamar megmutatkozott: már felső tagozaton a futballcsapat tudósítója volt, 8. osztályban cikkeket írt – többek között a legendás Reich doktor bácsiról. Újságírónak készült. A ceglédi gimnáziumban tanult tovább, magyar tanára Velkey Imre volt. Középiskolai évei alatt verseket, novellákat írt. Kiváló eredménnyel, kitüntetéssel érettségizett, majd a szegedi egyetemen szerzett diplomát. Első munkahelye a ceglédi alma mater volt, a gimnáziumban tanított magyar nyelv és irodalmat. Az oktatás mellett részt vett új tantervi kísérletekben, bemutató órákat, előadásokat tartott. Itt szervezte meg az országban elsőként a Kossuth-szónokversenyt.
Nem hagyott fel az írással: kritikák, novellák, könyvek kerültek ki tolla alól. Az irodalom mellett azonban egyre nagyobb szerepet kapott életében a magyar nyelvtudomány. Megismerkedett Grétsy Lászlóval, aki új irányt szabott munkásságának. Együtt dolgoztak a Magyar Rádióban, a Magyar Nyelvtudományi Intézetben, barátság alakult ki közöttük.
1983-ban doktorált az ELTE-én, disszertációja „Magatartás és nyelvezet” címet viselte.
Nyelvészként Budapestre került, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán a Nyelvtudományi Tanszéken kezdett el dolgozni. Diákjainak stilisztikát, retorikát tanított, emellett egy országot nevelt nyelvhelyességre, hirdette anyanyelvünk szépségét:

• az osztrák költőről, Werfelről szóló szakdolgozatának részleteit a bécsi rádió is bemutatta;
• anyanyelvvel kapcsolatos ifjúsági műsorokat készített a televízióban;
• 7 x 30 percben elkészítette a „Magyar irásbeliség regényé”-t, melyet a köztelevízió többször is műsorára tűzött;
• a Duna Televízió közvetítette Csillagjel című beszédművelő sorozatát
• az Édes Anyanyelvünk országos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjaként kéziratokat lektorált;
• tanított az MTV és a Magyar Újságírók Szövetsége riporter iskolájában;
• lektorált az MTV Nyelvi Képernyős Bizottságában;
• gondozásában megújult a Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia, melyet idén 17. alkalommal rendez meg az ELTE, és amelynek szervezője, zsűri tagja ma is.

2014-ben a Magyar Nyelvművelők Szövetsége neki ítélte a szakma legmagasabb elismerését, a Lőrincze Lajos-díjat.
A beszédművelő missziót Cegléden is folytatta.

• a Cegléd Rádióban hosszú ideig futott a „Mit szól hozzá? majd a Szótársak című műsora;
• a Cegléd TV-ben is közéleti beszélgetős műsort vezetett;
• a Kossuth Művelődési Ház és Könyvtár kamaratermében Pódium beszélgetések címmel interjúvolt meg ceglédi származású hírességeket.
• „Hogyan éltek eleink?” című tematikus sorozatot írt, melyben az adott téma és a népi nyelvezet kapcsolatáról szólt.
• irodalmi és nyelvészeti előadásait ma is hallgathatják a ceglédiek.

Cegléd város Gubody-díjjal fejezte ki elismerését munkásságáért.
Kötődése szülőfalujához soha nem szűnt meg. Élete párja is kis falujából származik, ma is heti rendszerességgel látogat haza. Amikor volt magyar tanára Siklódi Ferenc és felesége, Marika néni létrehozta a Siklódi Alapítványt, melynek célja, hogy a 8. évfolyamos tanulók körében meghirdetett versennyel erősítse a diákok kötődését édes anyanyelvünkhöz és a magyar irodalomhoz, – Koltói Ádámot kérte meg, hogy legyen a zsűri elnöke. Ádám ezt elvállalta, és immár 45 éve minden tanév végén eljön a berceli iskolába, és meghallgatja, értékeli, tanítja a végzős diákokat. Láthatjuk őt itthon jeles alkalmakkor, ünnepeinken, hallhatjuk ékesen szólni, sváb találkozón, emlékmű avatáson hallgatni töprengésre késztető, míves mondatait.
Ceglédbercel közössége büszke a magyar nyelv és irodalom területén végzett tevékenységére, elért eredményeire. Életpályája mottójaként szolgálhatnak Kosztolányi Dezső szavai:
”Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”