Évekkel korábban többször is írtunk arról, hogy az ellenségünknek minősülő gyomnövények fogalma tulajdonképpen nem egyértelmű. Lényegében a gyomnövény relatív fogalom. A budai Leonardo Kertben tartott kurzusok, vagy a National Geographic műsorai a napokban újfent ráirányították a problémára a figyelmünket. Tényleg csak ízelítőképpen érdemes az ismertebb fajokat bemutatni, szinte mindegyik új ízt biztosító fűszerféle. A válogatásban benne van a kelet természeti világa, flórája és Erdély „ízenete” is.
Fehér libatop pirítóshoz: 4 csésze zsenge libatop levele, 2-3 evőkanál olívaolaj, 2 evőkanál citromlé, egy egész fej fokhagyma, só, parmezánsajt és amire kenhetők lesznek: egy egész cipó szeletekben. A fokhagymával bedörzsölt kenyérszeletek a sütőben pirulnak, majd a libatop leveleket Oliva olajon szükséges dinsztelni 2 percig. A kihűlés után a pirult kenyérszeletekre kenés után vékony parmezán szeletek kerülnek.
Útszéli zsázsa helyettesítheti a borsot és a chili paprikát. Érdemes kipróbálni, persze olyan helyről gyűjtve a leveleket, ahol tiszta – lehetőleg pormentes a környezet. A fűszervajat is megújíthatjuk az apróra vágott vízitorma leveleket apróra vágva, snidlinggel és petrezselyemmel, sóval, borssal és vajjal keverve, majd hűtőben hagyjuk megkeményedni.
Kövér porcsin fűszernek és főzeléknek is való, bár homokon sok munkát tud adni a szőlőkben és gyümölcsösökben is. Viszont omega-3 zsírsavakban, C- és E-vitaminban, valamint béta-karotinban gazdag növény! A fiatal levelek és hajtások fagyasztással és befőzéssel is tartósíthatóak. Grillezett ételekhez, főtt és sült húsokhoz, valamint paradicsomsalátához is hozzá lehet adni a felaprított leveleket. Az Árpád-korban hétköznapi zöldségfélének számított. Tavaszi ajánlatunk a következő: a porcsinfőzelékhez szükség van 2-3 maréknyi friss porcsinhajtásra, 5 gerezd fokhagymára, 1 evőkanál olajra, 1 liter tejre, 2 evőkanál keményítőre vagy lisztre és sóra. A hagymát meg kell dinsztelni az olajon, ezen pároljuk a megmosott porcsint, majd az egészet fel kell önteni tejjel és be kell sűríteni.
A lándzsás útifüvet fűszerként is használhatjuk, bár mint gyógynövény inkább ismert, ugyanis használják sebek kezelésére, azonban a túrónak, tejfölnek is speciális ízt ad. A tyúkhúr tavasszal és ősszel is zsenge hajtásaival vegetál; nyersen salátába való, de teába, főzelékbe is használatos. Gyógyteaként a hólyagpanaszok enyhítésére alkalmas. A vadkomló tavaszi zsenge hajtásaiból leves készíthető, mint a nagy csalánból is, bár utóbbit inkább főzelékként fogyasztják. Minden legenda ellenére a hadifogoly-táborokban a csalán mentette meg sok honfitársunk életét, mert magas a vitamin-, ásványi anyag- és fehérjetartalma…
A kányazsombor levelét és gyökerét felhasználják peszto készítéséhez, hozzávalók: 4 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál aprított kányazsombor gyökér, 3/4 csésze petrezselyem zöldje, egy csésze kányazsombor leve, egy csésze bazsalikom, két csészényi dió, só és olívaolaj.
A fokhagymát és a gyökereket géppel finomra aprítjuk, amihez kell adni a többi növényt, a legvégén pedig a diót és az olívaolajat; sót is, de módjával. A liguriai peszto némileg más, mert abban a mandulafenyő „magja” és a parmezán sajt elengedhetetlen alkotóelem.
De a találékony botanikus megtalálja a helyét az ételek világában a szúrós csorbókának is a szószos brazil ételekben is a Kárpát-medencében hangolódva a híres karneválra. Valóban készíthetünk brazil ételt belőle, melyet rizzsel, babbal, rántottával és paradicsommal esznek. Kell hozzá 1 nagy csokor csorbóka levél, 5 gerezd apróra vágott fokhagyma, 5 evőkanál olívaolaj, só és fekete bors. Felforrósítják az olajat egy mély serpenyőben, a fokhagymát megdinsztelik benne, majd csorbókát, sót és tört borsot adnak hozzá. Addig párolják, amíg a térfogata a felére nem csökken. (Fogyasztásakor már csak valami jóféle ital szükséges, hogy legalább behunyt szemekkel a gyönyörűséges táncos lányokat is vizionáljuk…)
A pirók ujjasmuhar és a vízi harmatkása (utóbbit másfél évszázada Cegléden is fogyasztották) kásának valók, a nyár végén érő kalászaikból nyert magvakat főzik sűrűre, de ezt messze nem érzik szegényes ételnek, akik fogyasztják, szemben azokkal, akik csak hallanak róla és legfeljebb fintorognak.
Talán mindegyik, eddig röviden bemutatott fajnál gyorsabban nő a népszerűsége a borsmustárnak, amit rukkolának is neveznek. A nyers saláta természetes, de finom sajtokkal elegyítve igazán pikáns és kevésbé csípős. Más levelekkel is keverik ugyancsak a csípősség csökkentéséhez. Talán a legérdekesebb összeállítás, amikor a leveleket szamócával vagy sárgadinnyével fejelik meg.
ESDÉ
Fotó: SD fotók