Szerencsére a kastélyt és a malmot olyan ember vette meg, ki nem bontja le mint a többi szép épületet e városban. Utólag a Kárteszi malmot se kímélték a befektetők, ez is eltűnt. Szerencsére a városunk lakója az új tulajdonos, tervei vannak és ötletei, drukkolok neki sikerüljön megvalósítania. E személynek külön még érzelmi kötődései is vannak a kastélyhoz. Megbeszéltük vele a következő eseményt nyugodtan írjam le.
Ő Ferkó öcsémmel egyidős, az előző számban családi képünk látható. Pólyában édesapám ölében Ferkó öcsém. E személy először édesanyjának köszönheti az életét, de sajnos nem volt teje, se kanálból se cumisüvegből nem fogyasztott semmit, szinte ki volt száradva, és sebesedve a kis teste. A szülei áthozták a kastélyba, megkérték az édesanyámat próbálja már megszoptatni. Édesanyám nem rettent meg a kis sráctól, a mellkasára vette és megetette. A kissrác mohón elkezdett enni. Drága anyám tejét fogyasztotta többször és szépen gyarapodott. Mikor már nagyobb fiú lett, sokszor átjött játszani, felmentünk a padlásra is, ő nem mert lejönni, mi meg kinevettük. Azóta már bátrabb lett. Másodszor édesanyámnak köszönhette az életét, és a teremtőnek. Kívánom tartsa is meg, mert csak így tudja végrehajtani a terveit.
Józsi Bá’
