A közelmúltban a Ceglédi Panoráma fórumán Tűri Zoltán ceglédi európai bajnokságon tavaly 3. helyet szerző gördeszkás közzétette, hogy támogatás híján nem tud a kanadai világversenyre kijutni és ott képviselni Ceglédet és Magyarországot. „Köszönöm Cegléd” – írta keserű gúnnyal a sportoló. Parázs vitát váltott ki az eset, sokan a fiatalember mellé álltak bátorító üzenetekkel és végül az anyagi támogatás is megvalósult: az önkormányzat és egy szponzor is támogatja az extrém sportolót, így kijut a versenyre. Az ügy kapcsán beszélgettünk a sport önkormányzati támogatásáról és a tömegsport lehetőségeiről Jezerniczky Attila városi sportszervezővel.
– A Tűri Zoltán által felvetett kérdés – tehát, hogy világversenyen való részvétel támogatása elvárható-e az önkormányzattól – kapcsán általánosságban elmondanám az egyéni sporttámogatásokról, hogy van a város sportkeretén belül egy ún. tartalékkeret, ami 2 millió forint. Ebből az összegből tudja támogatni Cegléd az egyéni sportolók kérelmét, abban az esetben, ha a személy indulása megfelelő színvonalon képviseli Cegléd városát az eseményen. Természetesen az a törekvésünk, hogy ez a paletta minél színesebb legyen, minél többféle sportág jeles ceglédi képviselője kapjon támogatást. A keretet figyelembe véve ez általában 200 ezer forint támogatást jelent egy-egy sportolónak – kérelem, véleményezés, bírálat és önkormányzati testületi döntés után. A legideálisabb az, amikor egy kérelmező sportegyesület tagja, mert így juthat leggyorsabban és a legkevesebb adólevonással a neki megítélt támogatáshoz. A közösségi oldalon vitát kiváltó esetben a kérelmező nem volt egyesületi tag, ezért a számára már március elején megítélt összeghez nehezebben jutott hozzá.
– Cegléden komoly sportélet van. Ehhez az anyagi háttér biztosítása nem az önkormányzaton múlik. Számszerűsíthető, hogy mennyit költ a város sportra egy évben?
– Cegléd – méretéhez képest – valóban egyedülálló abban, hogy a versenysportban sok a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakosztály. Már megkaptuk néhányszor, hogy más városokhoz hasonlóan, miért nem csak egy látványsportágat támogat az önkormányzat. Azért, mert úgy gondolja a város vezetése, hogy a sokszínűség fontos. Az önkormányzati támogatás a sportegyesületeknél a költségvetés szerény hányadát teszi ki, így érnek el kiemelkedő sikereket. Ezek elsősorban a látványsportágak és a kiemelt sportágak, amelyek elsősorban állami támogatásra (TAO) építenek a szponzoráció mellett. Cegléd Város Önkormányzata kb. 150 millió forintot költ évente a sportra a sportberuházásokban vállalt önrészen kívül.
– Térjünk át a ceglédi diák és lakossági sportra, amelynek szervezéséért elsősorban felelős vagy…
– Az utóbbi években megfelelő összeg áll rendelkezésre ezen a fontos területen. Csak – a 3 éve egyre népszerűbb – Nyitott Tornaterem programra több mint 4 millió forintot fordítunk. Ebből gazdálkodunk és elmondhatom, hogy csak ebben a hónapban 50(!) sportolási lehetőség áll rendelkezésre. A program filozófiája, hogy támogatjuk az egyesületeket, sportvállalkozásokat bemutató órák tartásában, ahol a lakosság szakképzett edzők vezetésével, kulturált körülmények között ingyenesen megismerheti az adott sportágat. Az a célunk, hogy a résztvevők kedvet kapjanak és a mozgás a későbbiekben a mindennapjaik részévé váljon. A sikeren felbuzdulva az egyesületek maguk is indítottak ilyen ingyenes órákat, mert látják a hasznát, hiszen akiknek megtetszik, később is eljárnak sportolni hozzájuk.
– Melyek voltak a legnépszerűbb sportágak a programban?
– A jóga, a gerinctorna a tollaslabda és a Dühöngő Bajnokság. Népszerű még a szépkorúak körében a nordic walking és az egészségügyi torna.
– Szerinted mi kellene ahhoz, hogy ennyi színes lehetőség mellett az emberek tömegei kezdjenek el sportolni Cegléden is?
– Bár szinte minden lehetőség adott Cegléden, hogy sportolni lehessen, – hiszen 15-20 féle mozgásforma és ugyanennyi egyesület vagy vállalkozás tudja fogadni az érdeklődőket – még sincs ennek kultúrája. Szerintem hazánkban az iskolai testnevelésben sportolókon kívül 10 % alatt van a rendszeresen sportolók aránya a lakosságban. Nem is a felnőttekkel, hanem a gyerek korosztállyal kellene kezdeni valamit: az iskolai sportot, a mindennapos testnevelést fejleszteni, hogy fontos legyen a gyerekeknek későbbiekben is a mozgás . Ma nem várható el egy gyerektől, hogy délután 3-4 óra után eljárjon rendszeresen sportolni, miután teljesen elfáradt az iskolában. Viszont a szülők rengeteget tehetnek azért, hogy a családban a sport, a mozgás a mindennapok része legyen. Nem kell nagy dolgokra gondolni: gyomlálás a kertben, biciklizés a Budai úti tóhoz, séta a belvárosban, vagy túra az erdőkben.
– Mire vagy büszke sportszervezőként?
– Sikerült a Nyitott Tornaterem Programot népszerűvé tenni, sokan tudnak róla Cegléden és részt is vesznek benne. A másik, hogy olyan országos rendezvények otthona lett a város, mint a Tour de Hongrie és a Szépkorúak Fesztiválja. Nagy öröm az is, hogy együtt tudok dolgozni a testnevelőkkel, az óvodák és oktatási intézmények vezetőivel.
– Van még valami megvalósításra váró álmod?
– Meg fogsz lepődni mi az: az álmom az, hogy legyen úszószakosztály a vízilabda mellett Cegléden. Az úszás alapsportág ezért az is nagyon fontos lenne, hogy az elsős-másodikos korosztálynak adott legyen a lehetőség, hogy megtanulhasson úszni. Ebben az oktatási rendszer segíthetne a legtöbbet, mert most az úszás alapjainak elsajátítását 3.-4. osztályosok körében támogatják. Álmom az is, hogy legyen utánpótlás a saját szakterületemen. Aki ezt a szép, de nehéz és időigényes hivatást választja, annak szívesen segítek tapasztalatom átadásával.
