A gyerekek csodálkozva, a felnőttek ijedten néznek a szirénázó tűzoltóautó után, hiszen a megkülönböztető jelzést használó autók mindig bajt jelentenek. Egy-egy baleset óriási csapás azoknak, akiket érint és nagy lelki megterhelést jelent az elszenvedők családjának is. Arról viszont nagyon ritkán beszélünk, hogy egy-egy ilyen katasztrófa milyen terhet jelent azoknak, akinek hivatásuk az életmentés.
A Ceglédbercelnél kilenc halálos áldozatot követelő baleset kapcsán a Ceglédi Panoráma megkereste a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőjét, Mukics Dánielt, akit arról kérdeztünk, hogy segítik a katasztrófavédelem munkatársait a szörnyűségek feldolgozásában.
-Az átlagember nehezen fogadja el a halált és annak körülményeit, de Önöknek akik nap, mint nap hivatásszerűen találkoznak ilyen tragédiákkal meg kell tanulni – ha megszokni nem is lehet, de – együtt élni a „katasztrófákkal”.
-Minden tűzoltói beavatkozás legfontosabb célja az emberi élet mentése. –szögezte le a szóvivő. – A közlekedési baleseteknél az első lépés a helyszín pontos behatárolása, a sérültek számának és állapotának felmérése, valamint a további veszélyforrások felderítése. A tűzoltók megszüntetik az olyan veszélyforrásokat, mint például az üzemanyag- vagy olajfolyás és áramtalanítják a járműveket, hogy senki se szenvedjen áramütést. A műszaki mentés fő célja, hogy a tűzoltók hozzáférjenek a sérültekhez és kiemeljék őket a sérült járműből. A balesetben érintett járműveket rögzítik és a beszorult emberek, vagy holttestek kiemelése érdekében megkezdik a roncsok szétdarabolását. Amennyiben a sérült állapota indokolja, a mentőkkel közösen hajtják végre a kiemelést. Az emberi élet mentése után következik a sérült jármű leállósávra vontatása, vagy ha nem mozdítható, akkor egy speciális járművel, daruval tisztítják meg a forgalom elől az útakadályt.
-Milyen segítséget kaphatnak kollégáik különösen a halálos áldozattal járó esetek után?
A hivatásos tűzoltóknak a speciális munkavégzési körülményekhez igazodva meghatározott fizikai, pszichikai és egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük. Minderre azért van szükség, mert az egyes beavatkozások során a tűzoltók extrém körülmények között végeznek nehéz fizikai munkát. A magas hőmérséklet, a védőfelszerelések és a légzőkészülék viselése, valamint a speciális tűzoltó szakfelszerelések (például a húsz kilogrammos feszítő-vágó) súlya, olyan mértékben befolyásolja a munkavégzést, amely megfelelő fizikai felkészültség nélkül nem végezhető. Hasonlóan fontos szempont a tűzoltók esetében a pszichikai alkalmasság, hiszen a mindennapi munkájuk során, olyan élethelyzetekkel találkoznak, amelyek az átlagosnál jobb lélekjelenlétet követelnek meg. A leendő tűzoltóknak tehát mind egészségügyi, mind fizikai, mind pszichikai szempontból meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak. Ezért csak megfelelő pszichológiai szűrést követően kezdődhet meg az újoncok képzése, majd állományba vétele.
A rendszerben lévő, már tűzoltóként dolgozók pszichikai állapotát minden második évben a katasztrófavédelem szakpszichológusai vizsgálják. A katasztrófavédelem az országban 9 Területi Egészségügyi Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot működtet. Ezekben a központokban végzik mind a már állományban lévők, mind az újoncok egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatát. A fentieken túl az itt dolgozó szakemberek napi szintű alapellátást nyújtanak az egészségügyi panasszal, vagy pszichikai problémával érkező kollégáknak.
A katasztrófavédelem szakpszichológusai a fentiek mellett rendszeresen tartanak előadásokat a tűzoltó-parancsnokságokon, amelyeken felkészítik a tűzoltókat az őket érő speciális stresszhelyzetek kezelésére, valamint csoportos és egyéni konzultációs lehetőségeket is biztosítanak számukra.
Amikor az átlagosnál nagyobb stresszhatás éri a tűzoltókat (például egy olyan balesetnél kell beavatkozniuk ahol többen is életüket vesztették, elhunyt csecsemővel találkoznak a munka során, egy hozzátartozójukat fedezik fel az áldozatok között, vagy egy közvetlen munkatársuk életét veszti…) a tűzoltók részére a katasztrófavédelem szakpszichológusai csoportosan és szükség esetén egyénileg is pszichológiai tanácsadást nyújtanak, hogy a traumatikus eseményt, a látottakat és tapasztaltakat egészségesen fel tudják dolgozni.
Az elmúlt évszázadban a pszichológiatudomány fejlődése során kezdetben a frontról visszaérkező katonákon figyelték meg, hogy a hazatért katonák újra és újra átélték azt a traumát, amit a fronton tapasztaltak. Gyakran visszatérő gondolatok, rémálmok, depresszió és viselkedési zavarok gyötörték őket. Ezt hívja a pszichológia poszttraumatikus stressz szindrómának. A betegség súlyos életesemények után alakul ki, és legalább hónapokig, de sokszor évekig, akár teljes életen keresztül fennáll. Annak érdekében, hogy a speciális és veszélyes tűzoltói munka során fellépő stressz ne károsítsa a tűzoltók egészségét, a katasztrófavédelem pszichológusai szakmai oktatás keretében stresszoldási mechanizmusokat, célzott tréningeket tartanak. A tűzoltóknak a traumatikus események feldolgozásához a pszichológusok által tartott speciális foglalkozások mellett segítséget nyújt a mindennapos sport és a biztosított rekreációs lehetőség is.
Néhány éve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Pszichológiai Társaság közösen létrehozott egy önkéntességen alapuló Krízisintervenciós Csoportot, a KINCS-et. A KINCS tagjai olyan pszichológusok, akik akár extrém körülmények között is pszichológiai segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik valamilyen traumatikus helyzetet éltek át, vagy egy katasztrófahelyzetben elvesztették otthonaikat, hozzátartozóikat. A KINCS pszichológusai nyújtottak segítséget a vörösiszap katasztrófa, a hurghadai, illetve a veronai buszbaleset sérültjeinek, és az áldozatok hozzátartozóinak is.
László Ágnes
