”De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Emlékező Ceglédiek!
Nagy-Sándor József utolsó gondolatával, a vesztőhely mellett megfogalmazott utolsó mondatokkal hívom emlékezni Önöket itt, az Eötvös téren, az idézett vértanú emléktáblája előtt.
Az aradi vértanúk emlékére ilyenkor minden magyar szív elszorul, a hősök, az igaz emberek, a jó katonák mártír halálának évfordulóján minden esztendőben gyertyák gyúlnak. Gyertyák gyúlnak a kivégzettek tiszteletére, azok tiszteletére, akik elhullajtott véréből új, büszke magyar élet születik, akik elhullajtott véréből a nemzetünk büszkesége táplálkozik.
A kivégzés helyszíne, Arad város neve szimbólum lett. Szimbóluma annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak is, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért. Emléke nem lesújt vagy megfélemlít, hanem bátorít és ösztönöz.
Mert az áldozatvállalás hősies példája mellett, a megújuló nemzetet kell, hogy jelentse az utódok számára október 6-a, a magyar Golgota.
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök és az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben nyilvánította nemzeti gyásznappá a kormány.
Gyásznap tehát a mai, amelyen azokra az elődökre emlékezünk, akik életüket adták a hazáért, azokra emlékezünk, akik hitüket a jövőbe, a magyar nemzet jövőjébe vetették.
Tisztelt Emlékezők!
Gróf Batthyány, az aradi tizenhárom és a szabadságharc összes mártírjának emlékéből ma is erőt kell merítenünk. Szerencsénkre egy olyan időben kell erőt merítenünk a mártírok emlékéből, amikor halni nem kell a hazáért, de olyan méltónak kell lennünk a ’48-as hősökhöz, hogy ne legyen számunkra sem rettenetes majd az elmúlásra gondolni.
Takáts László – Facebook
