Solymosi Gergely 2015-ben érettségizett a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium nyolcosztályos tagozatán. Ha léteznek még manapság polihisztorok, ő egyike ezeknek. A reáltantárgyaktól kezdve, matematikán át a történelemig, idegen nyelveken át a zenéig – kiemelkedő sikereket ért el. Elsős kora óta nem került más jegy a bizonyítványába, csak ötös. Az egyetemen is.
– Miért választottad negyedik után a kisgimit?
Legjobb suli a környéken 😊, különösen igaz ez a kisgimire. Közrejátszott az is, hogy már nagyapám és édesanyám is a gimibe jártak, édesanyám pedig nem csak diákként, hanem tanárként is az intézményt erősíti.
– Milyen volt az osztályod? Hogy emlékszel a gimis évekre? Szívesen hallanék valami kis csibészségről is, amit ma már be lehet vallani…
Szép emlékeim vannak a gimis évekről. Élveztem a tanulást és azon kívüli dolgokat is, különösen klassz volt a fordított nap, ezen egyik évben el is indult az osztály. Erről Árvai Gergő osztálytársam tudna igazán mesélni.
Ekkor történt, hogy a kortes napi büféasztalra a látvány fokozásához készítettem egy szivárványszínű koktélsort. [Gergő egyébként is a koktélok nagymestere. – Szerk.] A koktélok már csak a színek miatt is tartalmaztak alkoholt és a jól végzett nap után terveztük elfogyasztani őket. Ez azonban végül soha nem történhetett meg, ugyanis minden óvintézkedésünk ellenére a koktélok nagy részének lába kelt – hiába különítettük el a poharakat a többitől és hiába vigyázták éber őrszemek.
– Szerintem te magad sem tudod összeszámolni, hogy hány versenyen indultál és értél el kiemelkedő eredményeket. Amit én tudok, hogy három tantárgyból hétszer jutottál országos döntőbe.
Az első években még minden érdekelt és persze fogalmam sem volt, hogy mi leszek, ha nagy leszek, így a történelemtől a matekon át a kémiáig elindultam egy csomó versenyen – végül is ki kell próbálja magát az ember. A szétaprózottság következtében elég vegyes eredmények születtek, volt, ahol sikerült az országos döntőig jutni és volt, ahol a részvétel volt a fontos, nem az eredmény 😊.
– Elég szerényen nem akarsz eredményekről beszélni, de ezt azért nem hagyom…
Az utolsó egy-két évben, ahogy eldőlt, hogy milyen irányban szeretnék továbbtanulni, már igyekeztem a választott tárgyamra, a kémiára és különösen a legkomolyabb versenyre, az OKTV-re fókuszálni. Ez végül nagyon jó döntésnek bizonyult… [Csak nem sikerült kihúzni az eredményeket: tizedikben az Irinyi versenyen országos 13.; tizenegyedikben a kémia OKTV-én 13.; utolsó évben pedig az Oláh György Országos Kémia Versenyen és a kémia OKTV-én is országos 1. helyezés. – Szerk.]
– Mikor döntöttél a pályaválasztást illetően?
Amennyire vissza tudok emlékezni, 11-ben már tudtam, hogy vegyészmérnök szeretnék lenni. Elsősorban kémiát szerettem volna tanulni, nem elhagyva a fizikát vagy a matekot sem, ennek a kombinációnak pedig legjobban a vegyészmérnök szak felelt meg.
– Megkaptad-e a kellő felkészítést ehhez a gimiben?
Egyértelműen.
– Kedvenc tantárgyaid…
Kémia, fizika, matematika, történelem – nagyjából ebben a sorrendben. Itt szeretném megemlíteni Tűriné Juhász Ilona tanárnőt és Tűri László tanár urat, akik „főkolomposok” a fenti sorrend kialakulásában.
– Középiskolásként külföldi cserekapcsolatban való részvétel, illetve egyetem alatt egy amerikai ösztöndíj után mit gondolsz a nyelvtanulás fontosságáról?
A gimnázium nagy előnye, hogy általános műveltséget ad a természettudományoktól az idegen nyelvekig. Ez különösen fontos ma, hiszen bármi is legyen az ember szakmája, a legfrissebb fejleményeket szinte biztosan angolul kell követnie. Ha még hozzátesszük, hogy gyorsulva fejlődő világunkban szakmát már leginkább egyetemen és nem is egy életre, hanem legfeljebb egy évtizedre tanulunk, akkor szerintem világos, hogy milyen értéke van a gimnáziumban megszerezhető általános közismereti tudásnak.
Erre egy friss, személyes példát is tudok mondani. Az elmúlt félévet egy diákcsere ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tölthettem, az ottani egyetemre történő beiratkozásnak pedig feltétele a felsőfokú angolnyelvtudás, még egy féléváthallgatás esetén is. Ha pedig valaki a diploma után esetleg mesterszakos vagy doktori tanulmányokat szeretni az USA-ban folytatni, akkor a felvételi egyik fontos eleme egy ún. GRE teszt, ami gyakorlatilag egy általános műveltségi- és készségfelmérés.
– Melyik egyetemen tanulsz, jól döntöttél-e? Megküzdöttél-e az egyetemmel, vagy maradt energiád ott is egyéb tevékenységekre?
A jelentkezéskor az evidens választás a Műegyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara volt mind földrajzilag, mind kiválósága alapján. Most fejeztem be az alapszakot, nem volt könnyű, de ma is ezt az egyetemet választanám. Kell egy kis szorgalom, viszont rengeteget lehet tanulni és nagyon versenyképes tudást, végzettséget ad.
A kötelező tanulmányokon túl az egyetemen számtalan – zavarbaejtően sok – plusz dolgot lehet csinálni. Fantasztikus élményeim kötődnek például a kari felvételi előkészítő mozgalomhoz (FEB). Ezeket a szervezeteket a szocializmus idején hozták létre, hogy segítsék a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. A vegyészmérnöki karon működik az egyike a kevés megmaradt FEB-csoportnak. A csapatot egyetemi oktatók vezetik és szervezik, de a derékhadat lelkes hallgatók adják. Minden évben négy szombati „szakmai napon” és egy nyári táborban próbálunk segíteni azoknak, akik szeretnék javítani matek, kémia, biológia vagy fizika tudásukat. Ma már persze minden középiskolás, vagy akár végzett diákot sok szeretettel várunk és egyáltalán nem csak a Műegyetem felé kacsingatókat.
– Ejtsünk néhány szót az amerikai ösztöndíjadról is.
Igen, ez a másik, amit szeretnék kiemelni a plusz lehetőségek közül, a külföldi tanulmányok vagy szakmai gyakorlatok. A legnagyobb és legismertebb csereprogram az EU Erasmus+ programja, de ezen túl is számos kiváló ösztöndíj van, pl. az Egyesült Államokba a Fulbright, vagy az a közvetlen csereprogram, amiben én is részt vettem.
Nekem csodálatos élmény volt az a négy hónap és csak megerősíteni tudom, hogy egy ilyen nemzetközi tapasztalat után más perspektívából látja az ember a világot. A valódi, élő környezetben történő idegennyelv-használat vagy a más kultúrával való találkozás szerintem fontos tapasztalatok, amik sokat fejlesztenek olyan bárhol és bármikor hasznos készségeken, mint rugalmasság, türelem, magabiztosság, kreativitás stb.
– Amíg Amerikában voltál, befejezted a szakdolgozatod, majd hazatérve megszerezted az alapdiplomát. Hogyan tovább?
Megyek tovább a Műegyetem vegyészmérnök mesterszakára.
– Milyen munkalehetőségek várnak rád utána, mit szeretnél csinálni?
A mesterszak után szeretném doktori képzésben folytatni, hogy azután mi lesz, az még a jövő zenéje. Munkalehetőség viszont szerencsére rengeteg van mérnöki-természettudományos végzettséggel akár a szűkebb szakmán belül, akár azon túl bárhol, ahol a logikus gondolkodás, matematikai modellek megértése és megalkotása, ill. a tanulási készség, az információk átlátása fontos.
Sok sikert kívánok! Köszönöm a beszélgetést.
Volter Etelka
