Szeptember 23-án 81 éves korában elhunyt Dr. Éder István a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet Központi Laboratóriumának nyugalmazott osztályvezető főorvosa.
Egy nyugodt, napsütéses, kellemes keddi nap volt. Ültem a nappaliban, mikor megcsippent a telefonom. Az üzenet a főnővértől jött: Éder Főorvos úr meghalt. Nemrég tartottunk nyugdíjas találkozót. Jó volt újra együtt látni a már nyugdíjas csapatot, őt is sokat emlegettük. Összeszokott osztály voltunk mindig, ismertük egymást, és ami még fontosabb figyeltünk egymásra.
Éder főorvos úr Cegléden született 1938. augusztus 13-án. 1957-ben a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1963-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen kapta meg orvosi diplomáját. 1963-67-ig a szolnoki kórházban dolgozott. ’67-ben szerezte meg szakvizsgáját orvosi laboratóriumi ismeretekből. 1967-ben hazahívták, mert abban az időben sem a kórházban, sem a rendelőintézetben nem volt laboratóriumi szakorvos Cegléden. Akkor már nekiálltak az új kórház építésének, nagyban folyt az alapozás. 2005 végéig osztályvezető főorvosa volt a Központi Laboratóriumnak.
Ő volt az, aki lelkes, tanulni vágyó és a laboratóriumi munka iránt elkötelezett kollégákkal karöltve lefektette az alapjait és meghatározta a fejlődési irányait a mai klinikai kémiai és bakteriológiai laboratóriumnak Cegléden. Arra tanított minket, hogy a laboratóriumi eredmények a gyógyító munka fontos alapkövei. Ahogy a ház is összedől, ha rossz alapra épül, a laboratóriumi munkánál is a legfontosabb a pontos, precíz és a lehetőségekhez képest gyors eredménykiadás. Hosszú pályafutása alatt a vizsgálatok száma és az igények meredeken emelkedtek. Ezen igények kielégítésére a manuális technikáktól el kellett jutni a számítógép-vezérelt automata rendszerek kiépítéséig. Folyamatosan képezte magát és az újonnan megszerzett ismereteket igyekezett átadni a kollégáknak is. Szigorú volt, mégis egy összetartó, egymásra mindig figyelő csapat kovácsolódott a vezetése alatt. Csendben, alázattal tette a dolgát az egészségügy egy olyan területén, ahol kevés az elismerés.
Kedves Főorvos Úr! Örülök, hogy megismerhettem és pár évet még dolgozhattam az irányítása alatt. Az út, amelyen a Központi Laboratóriumot és Bakteriológiai laboratóriumot elindította lassan sztrádává szélesedik. Munkatársaimmal azon leszünk, hogy ne térjünk le a kijelölt útról, amit örökül hagyott ránk, pontosan, precízen és alázattal végezzük munkánkat. Szeretném, ha néha lenéz ránk a felhők közül, elmosolyodna, és azt mondaná büszkén: „Kislányok, kislányok szép munka.”
„A szeretet nagyobb mint a halál, a szeretet az élet.” – Sík Sándor
Nyugodjon békében Főorvos Úr!
A Központi Laboratórium és Bakteriológiai laboratórium nevében búcsúzik: Dr. Süle Edina
Dr. Éder István emlékére
