A ’80-as évek elején Vézner Imre bácsi, aki a Szent Kereszt templom legendás sekrestyése volt, egy érdekes képet mutatott nekem (1957-1958-ból származhatott a felvétel). Ez a kulcsnak számító fotó teszi kíváncsivá az embert: pontosan hol is állt a kút – igen, a halas kisfiú szobrával és mi lett a sorsa? Erről néhány cikk ugyan megjelent, elsőként Varga Sándor írását (Megmaradtak a hiány- és kérdőjelek. Hiteles kútfő kerestetik címen) említem.Megjelent a CH 1989. jan. 13-án a 11. számban, majd a kút eltűntével magunk is foglalkoztunk már két írásban (CH 1989. 37. számában és a C. Panoráma 2017. jún. 8-i számában).
Ma mégsem tudunk valójában többet és biztosabbat. Mintha kitörölték volna ezt a kutat a városlakók emlékezetéből. 1966-ban egy szocio-komédiát, filmszatírát forgatott épp Cegléden és Tápiószelén Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező Bessenyei Ferenc, Halász Judit, Sinkó László, Kiss Manyi és mások szereplésével. Már csak arra gondolhat az ember, hogy mintha valamiért sértett lett volna Cegléd is, meg a hatalom is, a filmet „dobozolták”. Ugyan a fekete-fehér film a Vasútállomásról, a Rákóczi útról és Kossuth tér környékéről mára dokumentum értékű kockákat hagyott nekünk. A film alkotói a prüdéria szép esetét pellengérezték ki, nevezetesen egy meztelen fiúcska illetlen bronzszobra mekkora felzúdulást tudott okozni a helyi párt– és tanácsi vezetők körében… A rejtélyes kisváros neve Halmaz, amelyben kinyílott a butaság virága: ahol guminadrágba bujtatták a fuvolást.
A Fügefalevél című film 7-8 évvel azután készült, ahogy a Halacskás kút figurás részéta Szegfű (ma Múzeum) utcai raktárba vitték. Nagy utat járt be a szobor. Először a Pesti úton a Tetz-féle Matróz csárda kertjét díszítette, majd átkerült a Gyümölcsfelvásárló udvarára.Számunkra még mindig kellően nem tisztázott módon – onnan az egyik dolgozó engedélyt kapott az elbirtoklásra, vagyis megszerezte a kutat. Abban az időben, amikor némi „ideológiai segítséggel” – olcsón lehetett kisebb üdülőtelket venni Tiszakécskén.
Eddig tarthatna a történet, ha a személyes kezdeményezések után megtudtuk volna, melyik belső kert őrzi a szobrot. Sem Cegléden, sem a Tiszakécskei Önkormányzatnál semmiféle segítséget sem kaptunk. Pedig hangsúlyoztuk egy közleményben, hogy mi nem vagyunk nyomozó hatóság és nincs is szándékunkban a szobrot visszakövetelni. Takáts László, a volt ceglédi polgármester ígéretével kétszer is tárgyaltam Tiszakécskén, hogy szeretnénk látni a kutat és a felvett méretadatok alapján másolatot készíttetni. Ugyanis a városban felállítanánk a másolatát. Már régi helyére ugyan nem kerülhetne, mert ott Dózsa szobrát láthatjuk, de lenne helye. A kéréseim Kécskén feledésbe merültek, elfelejtette mindenki, ahogy magam is feledésbe kerültem lakóhelyemen.
Majorosi Gézáné (Irisz) korábban egy kisebb képet bocsátott rendelkezésemre, amely a nevezetes kocsma kertjében egy kisgyerekkel mutatja be a szobrot. Minap ugyanő telefonált, hogy ráakadt egy sokkal jobb, nagyobb felbontású képre. A két fotót most írásunkhoz csatolva közöljük, egyben megköszönöm ismételten a Vézner családnak,Majorosiné Irisznek és Szilaj Anikónak a fáradozásukat. Az 1. kép a kút eredeti helyén készült, a 2–3. kép viszont a Matróz kocsma kertjében. Utóbbi képek sem csalnak, az idő múlását és a gyermekek növekedését szépen mutatják. De halvány utalásra sem leltünk, hogy tényleg Tiszakécskére került-e kút figurája, vagy mégis itt Cegléden őrzi valakinek a kertjét…
A Fügefalevél c. film plakátját és az inkriminált bronzszobrocskát (4-5. kép) is közöljük.
Továbbra is az a kérdés foglalkoztat bennünk: kinél díszíti a kút a telket, és miért lett az akkora titok? Csak nem a Máriássy film szatirikus hangvétele okozta a nagy bezárkózást?
ESDÉ
