Tiszakécskén évről évre megrendezik a meseíró versenyt. Az idei évben téma megjelölése nélkül verses meséket kellett írni. A legtöbb kisgyerek szeret mesét hallgatni, de azt is biztosan állíthatom, hogy szívesen mondanak a kicsik maguk is meséket, találnak ki történeteket. Amikor valamiről beszámolnak nekünk a gyerekek, akkor sokszor a fantáziájukat is segítségül hívják. Ennél nehezebb feladat verses mesét írni.
A ceglédi Református Iskola és Óvoda öt tanulója ért el dobogós helyet a fent nevezett versenyen.
Kis Erzsébet
A győztes művek az alábbiakban olvashatók:
3. évfolyam:
A négy kiscica
Volt egyszer négy kiscica,
Cirmi, Masni, Zoknika,
Meg a kicsi Leóka.
Elindultak a kertbe,
Kicsit félve, remegve.
Egy bokorhoz jutottak,
majdnem el is futottak.
Mert a bokornak az alján,
A szomszéd macska feküdt
Kajlán.
Rájuk mordult: – Gyerekek,
a földemről elmenjetek!
Cirmi cica elinalt,
Tovább sétált három cica,
S útjukat állta Bodri kutya.
túl messzire mentetek.
Masni cica hazaszaladt,
Jobb lesz otthon a fa alatt.
Tovább sétált két kiscica,
Leó és a kis Zoknika.
Egy tüskés gombóc pihent az úton.
-Játszok vele egy kicsit,
Csak nehogy megszúrjon!
És sikerült a labdát megmozdítania.
Igen ám, de süni volt a labda,
S tüskével tele ment a
Kicsi Leó talpa.
Sántikálva hazaszaladt,
S már csak Zokni cica maradt.
de nem félek, finom
egérhúst remélek.
Tovább ment a kerti úton.
S megállt az öreg kiszáradt kúton.
A kút mögött anyukája vadászott.
Zokni csendben maradt,
Nem lármázott.
Sok kisegér szaladgált a kút körül,
Zokni várt egy kicsit, és nagyon örült.
Egy pillanat alatt ráugrott az egerekre,
S boldogan gondolta a finom eledelre.
Mancsa között maradt az egérke,
Anyukája büszkén hazakísérte a fiát,
S magához ölelte a négy felfedező kiscicát.
Bodor Nóra- Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda- 3. osztály 2. helyezett
5. évfolyam:
Emberkert
Állatkertben kezdődik történetem,
Hol már öt éve tengetem életem.
De hogy ki vagyok, mi vagyok?
Flórián a flamingó, így hívnak a nagyok.
Minden nap bámulom az embereket.
Egyikük csak néz, másikuk integet.
Ó emberek, Ó emberek!
Mit néztek, mit néztek?
Hát nem mindegy nektek,
hogy jobb vagy bal lábra lépek?
Tán rózsaszín helyett kék,
vagy zöld flamingót reméltek?
Itt jöttök ti szépen, libasorban.
Egyik kövér, másik magas,
a harmadik kalapban van.
Színes forgatag mit egész nap látok,
S ti kicsi törpék négy keréken jártok.
Piros szoknya, kék nadrág,
flamingó színű a kabát.
Érdekesebb az ember,
mint az állat kavalkád.
Ha majd egyszer megtehetem,
És a jegyem megvehetem,
Biztos, hogy állatkert helyett
Én bizony emberkertbe megyek!
Hidasi Kinga- Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda- 5. osztály 3. helyezett
6. évfolyam
Kecske
Volt egyszer egy kecske,
Éhes vagyok mekegte.
Elindult a városba, mert
Nem volt otthon káposzta.
Mendegélt az úton,
S megállt egy öreg kúton.
Belenézett a kútba,
Nem volt benne káposzta.
Ivott egy kicsike vizet,
Nem egy kortyot, hanem tízet.
S új erőre kapva,
Ment tovább a piacra.
Sokat ment és mendegélt,
Az éhségtől már félre beszélt.
S messze túl a távolban,
Káposzták csillogtak sorban.
Futni kezdett remegve,
A boldogságtól vezetve.
S lecsitul éhes gyomra.
Ezt gondolta magába,
S vitte fürgén a lába.
A káposztába harapott.
mekegte magának.
Majd csalódottan látta,
Hogy fű van a szájában.
Csupán délibábot kergetett.
Így éhesen tovább mehetett.
Egyre elkeseredettebben
Vitte a lába,
De bízott benne, hogy
Eljut a közeli vásárba.
Az út szélén mendegélt,
Mikor elment mellette egy szekér,
S lehullott róla egy káposzta,
Azonban hősünk nem sietett oda,
Mert azt hitte ez is csak délibáb,
Olyan valóság, mint az éhes szem lát.
Bánatában belerúgott a képbe,
S örömében felragyogott a képe.
Valóság volt, s nem álom.
Káposzta gurult a határon.
Mohón befalta ezt a finom ételt,
S futott utána 2000 métert.
Hazaért s csalódottan érezte,
Hogy az éhség újra a városba kergette.
Épp indulni készült újra,
Mikor vacsorázni hívta a gazdasszonya.
a városból ételt hoztam!
Friss, zamatos káposztát.
Egyél szépen, láss hozzá!
Kecskénk a zöldséget mind befalta,
S a boldogságtól felragyogott az arca.
Teli hassal aludni tért,
S álmában is káposztát kért.
Bodor Mira- Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda– 6. osztály 2. helyezett
7- 8. évfolyam:
A fecske
Volt egyszer egy fecske
Útnak indult Pestre,
De leszállt rá az este,
Így elromlott a kedve.
Félt a kicsi fecske,
Hogy jut haza este,
Hisz sosem volt még erre,
Semmiféle terve.
Rátalált egy helyre,
Hol a sötét éjbe’
Nyugovóra térve
Reszketett a lelke.
Ne félj kicsi madárka
Jön még fény a határba‘!
Felvirrad a reggel,
Mosolygós vidám kedvvel.
Visszafelé menve,
Barátjára lelve
Felvidult a kedve,
S hazatértek még este.
Erdődi Kincső – Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda – 8. osztály 3. helyezett
Egyszer volt egy
Egyszer volt egy hol nem volt
Papucs orrán pamut bojt
Pamut bojtból gombolyag
Mi után egy cic´ szalad.
El is kapta izibe
Játszott vele Cilike.
Egyszer volt egy hol nem volt
Bakancs orrán sáros folt
Sáros folt volt, hol nem volt
Sárkefétől eliszkolt.
Sárkefe utána eredt
Hívta gyorsan a szorgos kezet
Kéz elkapta őkelmét
S a kukába betették.
Egyszer volt egy hol nem volt
Álló lámpán függöny rojt
Függöny rojtján légy zizeg
A rovarirtónak nem hiszek.
Ekkor jött a légycsapó
S pórul járt az ott lakó.
Egyszer volt egy hol nem volt
Rám mosolygó teli hold.
Égen csillag milliárd
Amiben a tejút járt
Ott volt az a hol nem volt
Rám mosolygó telihold.
Pozsár Polett– Ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda- 8. osztály 1. helyezett
