Megérkezett a téli időjárás és vele a felső légúti megbetegedések, valamint az influenza szezonja. A védőoltások szükségességéről és más egészségügyi kérdésekről beszélgettünk dr. Túri József háziorvossal.– Meglepő, de praxisomban azt tapasztalom, hogy az évek folyamán csökken a védőoltásokat igénybe vevők száma. Az influenzaoltás nagyobb körben ingyenes, például a krónikus betegek és kismamák körében, mégsem veszik igénybe elegen, pedig a járvány mértékét meghatározza, mennyien terjesztik a kórokozót – kezdi a beszélgetést a háziorvos, aki már 85. életévében jár, de még mindig fogadja rendelésén a betegeket. – Mindez annak ellenére így van, hogy pozitívak a tapasztalatok a megelőzés tekintetében és folyamatos a tájékoztatás is a médiában és az orvosi rendelőkben. Az igénybe vevők száma csökkenésének oka nem elsősorban az oltásellenes lobbi, hanem a rohanó élet: az emberek nem törődnek az egészségükkel, csak akkor, amikor már komoly problémák vannak. A másik probléma, hogy jelentősen megemelkedett egyes védőoltások ára.
– Melyek azok a védőoltások, amelyek beadásával jelentős életminőség javulást tapasztalhatunk?
– A HPV méhnyakrák elleni védőoltás az általános iskola 7. osztályában a lányok részére ingyenes, de én ajánlom a felnőtteknek is és nemcsak nőknek, hanem férfiaknak is, mert egyéb daganatok ellen is hatásos. A Hepatitisz A és B elleni védőoltás szintén nagyon fontos, a C típusú fertőzés ellen még nincs védőoltás. Ajánlom még a tüdőgyulladás elleni védőoltást is. Természetesen a külföldi utazások előtt – különösen Afrika és Távol-Keleti országok – érdemes a célországban ajánlott védőoltásokat is beadatni. Hippokratész véleménye örökérvényű: jobb megelőzni a betegséget, mint kezelni. Ehhez nyújtanak segítséget a szűrővizsgálatok is. Magyarországon népbetegségnek számítanak a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség. A megelőzésben a testsúly csökkentése mindenképpen fontos tényező lenne: sokat kell mozogni és egészséges étkezési szokásokat bevezetni, már ezzel a két lépéssel jelentősen javul az életminőség.
– Konkrétan mire gondol az egészséges étkezés kapcsán?
– Nemrégiben voltam egy konferencián, ahol elhangzott: az antibiotikumok 80 %-át az állatgyógyászatban használják fel, a maradék 20 % az emberé! Gondoljunk bele, hogy ez az állatokban nem bomlik le, hanem amikor levágják, akkor utána megesszük! Az előadó tanárnak kérdéseket is lehetett feltenni, megkérdezték tőle, mit evett ma ebédre. Azt mondta csirkepaprikást, de nem boltban vásárolt húsból, hanem az általa otthon nevelt háztájiból készültet. Ugyanez igaz a zöldségre és gyümölcsre is, ellenőrizetlen módon permetezik a növényeket és mi elfogyasszuk! Sokkal tudatosabban kellene étkezni és biztos forrásból beszerezni az élelmiszereket, vagy elkezdeni magunk gazdálkodni, hogy tudjuk, hogy mi kerül a tányérra.
– Milyen aktualitások jelentenek problémát az egészségügyben?
– Ma már a várakozási idők hosszabbodása hihetetlen mértéket ölt. Már az előjegyzési idő megnyitására is időpontot kell kérni! A másik jelentős probléma az egészségügyben a dolgozók tömeges elvándorlása külföldre. Nem lehet hibáztatni őket, ma a sportolók sokkal jobban megbecsültek társadalmilag és anyagilag, az egészségügyben dolgozók pedig ha meg akarnak élni, elhagyják a szakmát. Fontos lenne megemelni az ellátásra fordított összeget, ez a pácienseknek és az orvostársadalomnak is érdeke. A gyógyítás lenne a feladatunk, de nincs rá idő a ránk kényszerített, többoldalas adminisztráció miatt, betöltetlen állások, ágyak, rendelések megszűnése – ez jellemzi ma az egészségügyet. Változtatásra van szükség!
– Ön egy emberöltő óta gyógyítja a betegeket, milyen tendenciaszerű változásokat tapasztal a megbetegedésekben, mondjuk az 50 évvel ezelőttihez képest?
– Megszaporodtak a szív- és érrendszeri megbetegedések és mindez a hajtásnak, a stresszes életmódnak köszönhető. Az agyonhajszolt, időhiányban szenvedő, felgyorsult világunkban egyre több az ilyen jellegű megbetegedés. Viszont sok az új eljárás, például a kardiológiában és új gyógyszerek jelentek meg. Ma már a pénz meghatározó: a drágább gyógyszerekkel kezelhető több, korábban súlyos kimenetelű betegség, de például a nyugdíjból élők nem engedhetik meg maguknak a magasabb színvonalú egészségügyi ellátást. Nem helyes, ha az anyagiak határozzák meg, hogy valaki milyen minőségben él. Én Hippokratész szavait tartom mérvadónak és ennek szellemében dolgozok, aki azt mondta: orvosként az a feladatunk, hogy mindent, ami rajtunk áll megtegyük a páciensekért, tiszteljük a nagy elődöket és a megszerzett tudásunkat átadjuk az utódainknak.
