A hidakat hagyományosan történelmi személyekről nevezik el. (Széchenyi lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Mária Valéria híd, Szent István Tisza-híd…) De van kivétel: a kunszentmártoni Körös-híd hivatalos neve: Berkó híd. BERKÓ DEZSŐ (1950-2014) hidász, hídtervező főmérnök, építésvezető tiszteletére történt a névválasztás 2019-ben. (Az A-HÍD Zrt. dokumentumkötetet adott ki ebből az alkalomból.) A ceglédi Berkó család rokona ő. Farkasné Berkó Marika és Berkó Edit büszkén őrzi unokatestvérük emlékét.
Berkó Dezső szüleinek Tüzép-telepe volt Tiszajenőn. Ő Szolnokon született. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, 1969-ben. Moszkvában szerzett egyetemi diplomát híd- és alagútépítő szakon. Sokszor járt Cegléden. Nagyon szerette a Papát, Berkó Tivadar asztalosmestert, aki őt két lánya mellett fiának tekintette. Ámulva hallgatták egymást. A ceglédi rokon mesterségén kívül a növényekről és a híres cseresznyéjéről mesélt szakszerűen és érdekesen, ugyanígy Dezső műszaki érdekességekről és hivatásának izgalmas eseményeiről.
A híd „Kitártan, a két égő part fölött, / Mint végtelenbe készülő madár, / … A fényben még megáll”. (Tóth Árpád) Fontos humán feladatát teljesíti így: összeköti az emberi értékeket. Mint tette ezt nemcsak munkáival, hanem sokoldalú, reneszánsz személyiségével Berkó Dezső.
ELMÉLET ÉS GYAKORLAT. Magas színvonalon kapcsolta össze ezt a két tudást a Hídépítő Vállalatnál. Hídjai, amelyek e két partot összekötötték: Hármas-Körös híd, soroksári M0-ás Duna-híd, Szolnokot délről elkerülő Tisza-híd, Megyeri híd, szegedi Móra Ferenc híd. Legnagyobb alkotása a Kőröshegyi Völgyhíd, amely rekordhosszúságú Magyarországon: 1872 méter. (A Megyeri 1861 méter.) A jövőnek készült – így mondta -, ezért vasbeton és nem acélszerkezetű. Amikor 70-80 méterre fölemelték a hídelemeket, nagy szél támadt, s megindult a veszélyes kilengés. Berkó Dezsőnek eszébe jutott gyermekkori tapasztalata: a templomtoronyban harangozott, és úgy tudta megállítani a harangnyelvet, hogy annak mozgásával ellentétesen feszítette meg a kötelet. Ezt a módszert sikerrel alkalmazták itt a dolgozók. A jó gazda szemével irányított minden munkafolyamatot, s ha kellett, azonnal közbeavatkozott. Újítása volt a betoldásos vasbeton híd, ez élenjáró technológiának számított Európában.
REÁL ÉS HUMÁN MŰVELTSÉG. Óriási könyvtárában tanulmányozta a műszaki és a humán tudományokat. Nyolc nyelven beszélt, ezek grammatikáját is jól ismerte. Kutatta a magyarság eredetét, vizsgálta a magyar és a török nyelv hasonlóságát.
EMBER ÉS TERMÉSZET. A kőröshegyi építkezés közben meglátott egy kókadozó kisfát. Mindig szakított időt arra, hogy megmentse: gondozta, locsolta. Így épült fel párhuzamosan a híd és a fácska. Amerre járt az országban, figyelte és etette a madarakat. Egységben, élő láncként tekintett a világra, amelyben összekapcsolódik egy facsemete és egy óriáshíd is.
TEHETSÉG ÉS SZERÉNYSÉG. A délszláv háború nagy pusztítást végzett a hidakban is. Berkó Dezső több felújításban vett részt. Az Una folyó hídját harc közben lerobbantották (Bosznia-Hercegovina és Horvátország határán). Romos házak, az embereket elűzték. Géppisztolyos katonák őrizetében dolgoztak. A mostari Öreg hidat szétlőtték tankokkal, ideiglenes átkelőt építettek a magyarok.
Ez a bátor, erőteljes, robusztus alkatú ember egyszerű, érzelemgazdag, jóságos, jámbor lelkületű volt. Munkatársai imádták, csupa szív zseninek tekintették, Tudósnak szólították.
EMBER ÉS EMBER. A hídépítő vándoréletű. Az ész és a szív teljességével alkotott, szolgálta a közösséget. Segítőkész volt. Ha kollégái hozzá fordultak tanácsért (szívesen tették), türelmesen és precíz szakszerűséggel adott választ. Magánéletét is hivatásának rendelte alá, talán ezért nem nősült meg. Pedig imádta a gyerekeket. De a híd (!)… számára szimbólum: érték és érték, ember és ember, élet és lét összekapcsolója.
Koltói Ádám
