Beszélgetés Dr. Virág Józseffel
Az elmúlt hónapokban nagy kihívást érte az emberiséget a koronavírus megjelenése kapcsán. Hazánkban is számos kutatócsoport fáradozik a betegség leghatékonyabb kezelési lehetőségein, megoldási alternatívákat keresve. Jelenleg azonban a vérplazma-terápia a leggyorsabban előállítható „célzott” kezelés a Covid–19-megbetegedésekre. Az engedélyezése is gyors volt, hiszen sikerrel alkalmazták az ebola-, a SARS- és a MERS-járványok idején is. Lényege, hogy a felgyógyult betegeknél ellenanyag termelődik a szervezetben, ezt pedig a vérplazmával át lehet adni a súlyos állapotban lévő betegek részére.
Dr. Virág József onkológus, klinikai farmakológus, a Kedplasma Magyarország intézetvezető főorvosa az ITM-mel közösen dolgozik a vérplazma terápiás célú alkalmazásán. A doktor úr korábban az országos vastagbéldaganat szűrési program szakmai vezetője volt, amely sikeresen elindult 2018 végén. Jelenleg Budapesten azt a plazmaközpontot vezeti, ahol a hagyományos plazmaadáson kívül terápiás célú plazma levétele is történik.
Dr. Virág Józsefnek van ceglédi kötődése is: a kutatómunka mellett nem adta fel a közvetlen kapcsolatot az ügyeleti betegellátással: idén 10 éve lát el háziorvosi ügyeletet Cegléden, ezért sokan ismerik a városban.
– A koronavírus elleni küzdelem első vonalában dolgozik Virág doktor intézményvezető főorvosként, hogy hogy nem adta fel a fárasztó ügyeleti szolgálatot?
– Több mint 10 évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni a ceglédi háziorvosi ügyeleten, ahol szerencsére nagyon sok betegen tudtam segíteni és nagyon a szívemhez nőtt a város. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a klinikusi, kutatói és az ügyeleten eltöltött éveim során megismertem az egészségügy minden szegmensét és a társadalom teljes keresztmetszetét – a tanyavilágban és a mélyszegénységben élőkig. Arra törekedem, hogy egyéb más irányú munkáim ellenére se szakadjak el a lakossági betegellátástól. Nagyon megszerettem a ceglédi embereket és a várost, így számomra nem terhet, hanem inkább változatosságot jelent az ügyeleti munkám.
– A koronavírus kutatásokra térve: pontosan mivel foglalkoznak a plazmaközpontban és hogyan segíthet a betegeken a kezelés?
– A covid-19 betegség kezelésében még egyelőre kiegészítő terápiákban részesülhetnek a betegek, mint például véralvadásgátló kezelés, oxigénterápia, antibiotikum adása, stb., hogy a szervezetük könnyebben legyőzhesse a kórt. Ennek kiegészítése a plazmaterápia is. A kezelés lényege, hogy a betegségből gyógyultak szervezetében specifikus antitestek jelennek meg, melyet a vírus ellen termel a szervezetük. A gondos orvosi betegválogatás után ezeket az antitesteket a plazmájukkal együtt levesszük az intézményben és megfelelő előkezelés után beadásra kerülnek a súlyos állapotú betegeknek, így ez komoly szerepet játszhat a gyógyulásukban. A terápiás plazmaadás tehát egy nagy múltra visszatekintő passzív immunizációnak felel meg és a hatásáról pozitív tapasztalataink vannak.
Hozzáteszem, hogy a gyógyult betegek közül nem mindenki alkalmas plazmadonornak: vagy azért, mert nem termelődött elegendő mennyiségű ellenanyag a vérében, vagy azért, mert egyéb tényezők (kísérőbetegségek, gyógyszerszedés, stb) miatt nem felel meg a donorkiválasztás kritériumainak.
A plazmaterápiának tehát megvannak a korlátai: egyelőre kevés a gyógyult beteg és még annál is kevesebb az alkalmas donor közülük. Mostanáig az intézetben hozzávetőleg 40 gyógyult betegtől tudtunk plazmát levenni és az első eredmények rendkívül biztatóak, számos betegnél a kezelés jelentős javulást okozott. A kezelések nagy mérföldköve a specifikus vakcina megjelenése lesz, amely később beadhatóvá válik elsősorban a rizikócsoporoknál, mint például az immunhiányos betegek, idősek, vagy a daganatos betegek részére.
– Vannak Magyarországon más próbálkozások is a koronavírus gyógyítására? Mikorra várható a gyógyszer forgalomba helyezése?
– Az ITM-ben és az Emmiben is több kutatócsoport alakult, amelyek számos szer, vagy eljárás terápiás lehetőségeit vizsgálják. A legismertebbek talán a hidroxiklorokin, vagy a remdesivir nevű antivirális szerek, amelyeket más megbetegedések esetén már sikeresen alkalmaztak, de a Covid-19 esetében még a hatásuk tanulmányozás alatt áll. Egyébként klinikai farmakológusként is azt tudom mondani, hogy általános esetben a gyógyszerfejlesztésben a forgalomba kerülésig hosszú évek telnek el. Most amikor az egész világ a koronavírus elleni vakcinára fókuszál, illetve a hatásos gyógyszerre összpontosít, hamarabb várható lesz az eredmény, remélhetőleg tavaszra már hatékony vakcinát sikerül alkalmazni a betegség megelőzésére.
– Sokan úgy gondolják, hogy a valós fertőzési számoknál alacsonyabb járványgörbét mutattak a nyilvánosságra hozott magyarországi adatok. Ön mit gondol, valóban csak ennyire kevés fertőzött volt hazánkban és ha igen, mi lehet ennek az oka?
– Valószínű, hogy a valóságban magasabb ez a szám, mert sok fertőzésen átesett beteg nem tudta magáról, hogy koronavírusos, így nem is tesztelték, ugyanis több mint 80 %-ban semmiféle panasszal nem jár a kór. A másik, hogy a tesztek kezdetben nem voltak megbízhatók és álnegatív eredményt is adhattak. Ha többet tesztelünk, akkor valószínűleg több fertőzött derült volna ki. Mindenesetre az nagyon megnyugtató volt, hogy a négy orvosi egyetem közös országos felmérése 1 % alatti átfertőzöttséget mutatott a lakosság körében, többre számítottunk.
Ennek okai között szerepel, hogy a magyar kormány gyorsan és hatékonyan lépett fel a járvány ellen és minden szükséges járványügyi intézkedést megtett. Azt is hozzátenném, hogy a magyar népegészségügyi rendszer az elsők között volt Európában és nagy múltra tekint vissza, tehát a megfelelő szaktudás a rendelkezésünkre állt. Az egyelőre nem bizonyított, hogy a magyar lakosság BCG átoltottsága is segített-e a járványgörbe laposan tartásában, de vizsgálják a szakemberek.
– Mit üzenne a lakosságnak a koronavírussal kapcsolatban?
– Nagyon fontos felkészülten várni az esetlegesen bekövetkező fertőzési hullámot. Én másokkal ellentétben nagyon remélem, hogy nem lesz ősszel ennyire markáns járvány, de ezt sajnos még nem tudjuk megmondani. Egyébként is az őszi és tavaszi időszakban nagyszámban fordulnak elő influenza-szerű megbetegedések, amely a háziorvosi és az ügyeleti ellátásban is érzékelhető. Továbbra is komolyan kell venni a higiéniai előírásokat, a lakosságnak pedig rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert többnyire nem túloznak a betegséggel kapcsolatos kommunikáció során. Munkám révén személyesen ismerek számos beteget, akik rendkívül súlyos állapotba kerültek, pedig fiatalok voltak, jó egészségi állapotban és kísérő betegségek nélkül.
Ennél a betegségnél is megmutatkozik a prevenció szükségessége, hiszen láthatóvá vált, hogy a Covid-19 betegség következtében kialakult megbetegedések során az egyéb, már meglévő, akár krónikus betegségek erősen befolyásolták a szervezet védekezőképességét a vírussal szemben.
Onkológusként is határozottan javaslom, hogy a lakosság szánjon kellő figyelmet az egészségük megőrzése érdekében arra, hogy vegyenek részt a daganatos megbetegedéseket is kiszűrő vizsgálatokon. Ezekkel a vizsgálatokkal már korai stádiumban felismerhetővé és hatékonyan kezelhetővé válnak a daganatos megbetegedések, amelyek ismeretében még egy ilyen veszélyforrást is, – mint a Covid – könnyebben lehet ártalmatlanítani, ha más betegségekről már tudomásunk van.
Örömmel tölt el engem, hogy részese lehetek annak a folyamatnak, mely során egy ilyen világméretű járvány okozta károkat is enyhíteni vagyunk képesek. Ez méginkább arra sarkall, hogy a munkánkat minél körültekintőbben és még nagyobb odaadással végezzük, hogy hatékonyan vegyük fel a küzdelmet a koronavírus ellen.
