Életének 75-dik évében hosszú szenvedés után elhunyt Fehér Ferenc újságíró. Sikeres, értékes élete volt. És iszonyatosan küzdelmes. Születésekor olyan hátránnyal indult, hogy ez a legtöbb embernek behatárolta volna az életpályáját. Franci, sok évtizedes barátságunk okán engedtessék meg nekem, hogy így szólítsam, kiskorától hatalmas álmokat szőtt. Meseszerű álmokat. Rivaldára, nyilvánosságra vágyott, mert teste ugyan szabálytalan volt, de tehetsége, szelleme ép és szárnyaló. S ha a tehetség kellő kitartással párosul csodák történhetnek. A jó íráskészségű raktáros fiúból először újságíró-gyakornok lett a Pest megyei Hírlap ceglédi mutációjánál, majd szerkesztő. A rendszerváltozás után induló Cegléd Városi Televízióban külsős munkatársként színészportrékat készít, majd megbízott stúdióvezető lesz. Hétszer. Főszerkesztők jöttek majd mentek, s „átmenetileg” újra őt bízták meg. Újságírói alapelve volt: hallgattassék meg a másik fél is.
A nagyon vágyott színpadra is felállhatott: dalaiból, merthogy tehetségesen komponált, zenészbarátaival „teltházas” önálló szerzői estet rendeztek a Kossuth Művelődési központ színháztermében.
Fehér Ferenc néven négy könyve jelent meg, Patkós Irma életét bemutató kötete két kiadást is megélt. Munkásságát Cegléd Város Önkormányzata Gubody-díjjal ismerte el. Készült ötödik könyve megjelentetésére, de ez inkább csak kapaszkodó volt az életbe. A sors már érett emberként csodálatos társat rendelt mellé Kató személyében. Ám az ajándékot, amit kapott, a váratlan halál visszavette. Onnantól már csak magányos árnyéka volt önmagának.
Megismerkedésünk hatvanhat éve történt. Szenvedélyes gombfoci játékos volt, egy játékoscsere hozott össze minket. Azóta rendszeresen találkozunk, találkoztunk a baráti társaságban. Kemény ellenfél volt, mindig, mindenáron győzni akart; a játékban teljes személyiségével megmutatkozott. Kató halála után alapvetően megváltozott, nem érdekelte sem a győzelem, sem a vereség. Két éve, hogy el-elmaradozott a klubnapokról. Elzárkózott rokonaitól, régi barátaitól. Katóhoz készült. Isten veled, Franci!
Apáti-Tóth Sándor (Fotó: CTV)