Covid-mini-interjú sorozatunkban ismert ceglédieket kérdezünk arról, milyen változást hozott az életükbe a már több mint egy éve jelen lévő járvány és azzal összefüggésben lévő korlátozó intézkedések? Milyen új dolgokat tanult ebben az időszakban és milyen tervei vannak a karanténidőre?
Magyar László a Ceglédi Sportmúzeum alapítója és igazgatója, aki életkora ellenére hihetetlenül aktív szerepet vállal még ma is városunk sporttörténetének kutatásában, feldolgozásában, a gyűjtemény gondozásában. Őt kérdeztük arról, milyen hatással volt életére, munkájára a pandémia.
– Alapjában a járvány miatt két hatás ért: a bezárkózottság és a szótlanság vagy inkább passzivitás, amit nehezen viselek abban a mozgalmas életben, amit kialakítottam magamnak. A családi és civil, valamint baráti körben is a visszafogott óvatosság, tartózkodás jellemezte a napokat.
Nekem nem sokat változott a mindennapi életem a járvány miatt, minden napon úgy telik, hogy a bezárás ellenére a múzeumban teszek-veszek, hasznosítom magam a gyűjtemény „karbantartásában”. Április 11-én volt 11 éve, hogy az önkormányzat a múzeumnak adományozta az épületet használatba, de kinőttük a múzeumépület kereteit a gyűjteménnyel…
– Van olyan új dolog, amit a „pandémiának” köszönhet?
– Igen vagy egy dolog, amiben – paradox módon – éppen nagyobb szabadságot adott a lezárás… Öt éve készül a ceglédi sport 150 éves történetének képes albuma. Ennek összeállítása, szerkesztése hatalmas munka, és eredetileg a tavalyi tokiói olimpiára időzítettük volna a megjelenését. Most kaptunk egy kis haladékot és mivel nem kellett csoportokkal tárlatvezetést tartani, látogatókat fogadni a múzeumban, így erre több szabadságom volt. Az idei olimpiára reményeink szerint kiadásra kerül a jubileumi képes album.
